Új védelmi stratégiát készít az unió: létrehozza a "katonai Schengent"

Olvasási idő kb. 2 perc

Az Európai Bizottság új javaslata szerint a hadászati felszerelések és csapatok hatékony mozgatása érdekében létrehozza a katonai Schengent.

A tervezet lényege, hogy az uniós tagállamoknak békeidőben három napja, míg vészhelyzetben mindössze hat órája lesz arra, hogy átengedje más tagállamok csapatait és felszerelését az országhatárokon – írja az Euronews

Ezt jelenti valójában a katonai Schengen

A katonai Schengen létrehozásának célja, hogy az Európai Unión belül növelje a katonai mobilitást. Apostolos Tzitzikostas, a fenntartható közlekedésért és turizmusért felelős uniós biztos szerint jelenleg hónapokig tart a haderő és a felszerelés mozgatása egyik országból a másikba

Az új védelmi stratégia értelmében az infrastruktúrát is fejlesztenék az unióban
Fotó: MÃtà Varga / Getty Images Hungary

"Mi azt szeretnénk elérni, hogy ez napokon belül megtörténhessen. Nem lehet megvédeni egy kontinenst, ha nem tudunk átkelni rajta" – jelentette ki sajtótájékoztatón a biztos. 

A katonai mobilitási terv költségei hozzávetőleg 100 milliárd euróra rúgnak, ám még az évtized vége előtt szeretnék megvalósítani a csomagot, ugyanis egyes hírszerző ügynökségek szerint Oroszország addigra ismét olyan eszközök birtokába juthat, amivel megtámadhat egy másik európai országot. 

A terv legfontosabb része, hogy felgyorsítsák a katonai mobilitást, és hogy összehangolják a 27 tagállam erre vonatkozó szabályait. 

A cél az, hogy békeidőben három nap alatt, míg vészhelyzetben mindössze hat óra alatt válaszoljon az adott ország a másik átvonulási kérésére, mivel jelenleg ez akár hetekbe is telhet. 

A terv egy fokozott reagálási rendszert is előirányoz, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy természeti katasztrófák vagy más vészhelyzetek esetén gyorsan segítséget kapjanak. A program keretében a tagállamok például felszabadíthatnak eszközöket – például síneket, kompokat vagy stratégiai légi szállítmányokat – a másik számára. Annak érdekében, hogy a logisztikai hálózatok jól működjenek, szükség lesz az infrastruktúra, az utak, hidak, vasútvonalak, repülőterek fejlesztésére is, erre fordítanák a100 milliárd euró egy részét. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.