Ha pókot lát, az emberek többsége menekülőre fogja. Ha pedig egy ekkora, üregben élő nyolclábúval sodorja össze a sors, akkor az is elrohan, aki alapvetően egész jól kijön az egyébként hasznos lényekkel.
Mintegy 2-5 millió állat lehet a világon, mely még felfedezésre vár. Ezek többnyire rovarok, de bőven akad köztük olyan pókszabású is, mint az a bányapók, amiről csupán néhány éve szereztek tudomást.
Óriási pók „csontváz” a sötétben
2017-ben egy kutató, Michael Wall entomológus különös leletre bukkant Mexikóban, a Sierra Cacachilas hegység egyik elhagyott bányájában. Ez egy „pókpáncél” volt, egy exoskeleton, vagyis külső kitinpáncél, amelyet a pókok levedlenek növekedésük közben. A hátborzongató, hogy ezt a bizonyos exoskeletont nem nagyítóval kellett keresni, mivel akkora volt, mint egy zsemle.
Egy teljesen új pókfaj: Californctenus cacachilensis
A talált pók olyan különleges anatómiai jellemzőket mutatott, ami a kutatókat is meglepte. A fajt Californctenus cacachilensisnek nevezték el, utalva a felfedezés helyére. Ez a hatalmas lény nem épít hálót, hanem aktívan mozogva vadászik, mint a hírhedt brazil vándorpók – de szerencsére sokkal kevésbé veszélyes változat.
Sötét üregben bújik meg
Ez az újonnan felfedezett faj a méretei miatt is igen különleges: testhossza körülbelül 2,5 centiméter, de a lábait kinyújtva eléri a 10 centimétert – ez nagyjából egy zsemle méretének felel meg.
A legtöbb barlangi pók jóval kisebb és rejtőzködőbb, így ez a faj különösen érdekes. Színe világosbarna, hosszú lábai pedig alkalmazkodtak a sötét, zárt terekhez (ezért is nőttek ilyen hosszúra)
Lesből támadó vadász
A Californctenus cacachilensis (Sierra Cacachilas vándorpók ) nem sző hálót, mint sok más pók. Ehelyett lesből támadó ragadozó – a barlangok falán járkálva keresi áldozatait, és gyors mozdulattal kapja el őket. Valószínűleg rovarokkal és kisebb gerinctelenekkel táplálkozik. Szemeinek elhelyezkedése (ami az azonosításához is kulcsfontosságú volt) segíti a tájékozódást gyenge fényviszonyok között is.
Bár mérge messze nem olyan erős, mint hírhedt rokonáé, a brazik vándorpóké, ahhoz azért elég, hogy a rovarokat, sőt, akár a kisebb rágcsálókat – egereket, pockokat – elejthesse vele.
Sok még a felfedezésre váró pók
A Sierra Cacachilas vándorpók azt mutatja, hogy a Földön még mindig vannak felfedezetlen állatfajok, különösen olyan elszigetelt, nehezen megközelíthető élőhelyeken, mint a barlangrendszerek, bányák vagy sűrű esőerdők. Mindemellett érdekes az is, hogy a bánya, melyben a fajt felfedezték, nem volt elszigetelt, abban emberi tevékenység folyt. Vagyis a pókok úgy voltak képesek elrejtőzni akár évtizedeken át a bányászok elől, hogy azoknak fogalmuk sem volt a létezésükről. Vagy ha mégis tudtak a pókról, nem beszéltek róla másoknak.
Ha szeretsz borzongani, olvasd el ezt azombi pókokról szóló cikket is!
