Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A gízai piramisok (vagyis ezek egyike az ókori Hufu fáraó piramisa) nem véletlenül számítanak az ókori világ 7 csodája közé. Nagyjából 4500 éves történetük és monumentalitásuk mindig is felkeltette az emberek érdeklődését, most azonban szokatlan felfedezéssel hívták fel magukra a figyelmet.
Egy távoli, a kínai Hainan-szigeten működő radarállomás furcsa, ionoszférikus zavart észlelt a gízai piramisok felett, közel 5000 mérföld távolságból (nagyjából 8000 km-ről) bemérve. Az építmények feletti jelenségeket „plazmabuborékoknak” vélték.
Úttörő radar mérte be a jelenséget
A Low Latitude Long Range Ionospheric Radar (LARID) építésével foglalkozó kínai csoport egy nagyfrekvenciás impulzusokat kilövő rendszert hozott létre, mely az ionoszféráról visszaverődve a plazma különböző zugait tárja a kutatók szeme (radarja) elé, akár hatalmas távolságokból is.
A LARID nevű eszköz 2024-ben egy geomágneses vihar következtében mutatta ki a plazmabuborékokat nyugaton, a tőle majdnem 6000 mérföldre (vagyis nagyjából 9000 km-re) tarálható Egyiptom felett.
Mik azok a plazmabuborékok?
A plazmabuborékok az ionoszféra jellegzetes jelenségei, vagyis az ionoszférán belül található elektronhiányos üregek, melyek fala körül felgyorsulnak az elektronok és akadályozzák a jeleket, például megzavarják a GPS-navigációt vagy a műholdas közvetítést, sőt akár a légi járatok útvonalait is.
Általában napnyugta után a Föld mágneses mezővonalai mentén emelkednek fel, és néha több száz mérföldes átmérőjűek is lehetnek, azonban legtöbbször teljesen kiszámíthatatlanul bukkanak fel, így a szakemberek az előrejelzéshez folyamatosan és valós időben próbálják monitorozni azokat.
A kínai radar hatékonyan jelez
Mivel a LARID egy kedvező frekvencián sugároz, valamint keletre és nyugatra is irányuló antennával rendelkezik, melyek ráadásul gyorsan képesek irányt is váltani, akár percek alatt képes végigpásztázni az égbolt széles területét, Afrikáig vagy a Csendes-óceánig.
Eddig főként műholddal voltak érzékelhetők ezek a jeleket zavaró buborékok, azonban a LARID radarja most először megmutatta, hogy milyen nagy távolságról is bemérhetők a jelenségek. A gízai piramisok felett mért plazmabuborékok tehát nem véletlenül hozták lázba a tudósokat, ugyanis ezek alapján várhatóan komoly előrelépést jelent a majd a LARID rendszere az előrejelzésekben és a műholdas, valamint rádiós kommunikáció védelmében.
Ebben a cikkben egy másik különös módon befogott jelről olvashatsz.
