Lezárták Európa egyik legfőbb nevezetességét, magyar nyaralók is hoppon maradhatnak

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Naponta tízezrek keresik fel az athéni Akropoliszt, köztük rengeteg magyar turista, de a hőség miatt lezárták a látványosságot.

Ideiglenesen lezárták az athéni Akropoliszt kedden délután, mert továbbra is extrém hőség tombol Görögországban – írja a BBC.

A hőség miatt nem látogatható Athén nevezetessége

A görög főváros népszerű látványossága helyi idő szerint 13 és 17 óra között nem látogatható kedden az ország kulturális minisztériumának közlése szerint. 

Az extrém hőség miatt lezárták a magyar körében is népszerű látványosságot, az athéni Akropoliszt
Fotó: Milos Bicanski / Getty Images Hungary

Az átmeneti bezárásról hétfőn döntöttek, miután vasárnap újabb hőhullám érte el Görögországot. Kedden 42 Celsius-fok is lehet az ország egyes részein, Athénban pedig 38 fok várható. Több régióban négyes fokozatú riasztás van érvényben tűzveszély miatt, csak hétfőn 41 helyszínen csaptak fel a lángok.

Idézőjel ikon

A hatóságok indoklása szerint az Akropolisz bezárását a helyszínen dolgozók és a turisták biztonsága érdekében rendelték el.

Nem ez az első eset, hogy a kánikula miatt nem látogatható az ókori épületegyüttes, júniusban és tavaly júliusban is előfordult. Európa egyik legfőbb nevezetességét naponta több tízezer ember keresi fel, 2024-ben összesen 4,5 millió ember nézte meg. 

A hőség várhatóan szerdán is folytatódni fog Görögországban, a déli részekre 40-42 fokot jósolnak, csak csütörtökön lehet némi enyhülés. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.