Örökre eltűnhetnek a világ legikonikusabb szobrai: szomorú oka van

Olvasási idő kb. 2 perc

Az idővel versenyt futva próbálják megmenteni a Húsvét-szigetek legendás moai szobrait: a tengerbe omló partok, az egyre szélsőségesebb időjárás és a pusztító tüzek már több száz kőóriást károsítottak meg.

A helyiek most arról vitáznak, megmentsék-e az UNESCO Világörökséghez tartozó szobrokat, vagy hagyják őket eggyé válni a földdel.

A pusztulás szélén állnak az ikonikus szobrok

A világ egyik legkülönlegesebb kulturális öröksége, a Húsvét-szigeteki híres moai szobrai a pusztulás szélén állnak. A közel ezer kőszobor többsége a tengerparton áll, ahol a klímaváltozás miatt emelkedő vízszint, az erős hullámverés, a viszontagságos időjárás és a környező állatok folyamatosan rongálják azokat. A szobrok anyaga puha vulkáni tufa, így különösen érzékeny az időjárási hatásokra.

A Húsvét-szigetek ikonikus moai szobrai a pusztulás szélén állnak
Fotó: Rivi / Wikimedia Commons

Ősök öröksége

Az eredeti szobrok 1100 és 1600 között keletkeztek, amelyeket a szigeten élő első polinéz közösségek alkottak meg, hogy ábrázolják és emléket állítsanak őseiknek. A 18. század végén a szobrok ledőltek, ugyanis új vallási mozgalom terjedt el a szigeten.

szobrok egyik legnagyobb ellensége ma a klímaváltozás: a drasztikusan csökkenő csapadék aszályokat és pusztító erdőtüzeket hoz magával. Egy korábbi tűzvész már 80 alkotást emésztett el.

Így vélekednek a helyiek

A helyiek és szakértők között megoszlanak a vélemények: egyesek szerint a moai természetes visszatérése a földbe a hagyomány része, míg mások szerint erkölcsi kötelesség megőrizni őket. A helyi közösség konzerválási programot indított: tűzkárosult szobrokat restaurálnak, drónokkal 3D modelleket készítenek, és olasz szakértők által kifejlesztett kémiai kezelésekkel próbálják megóvni a szobrokat a további károsodástól. A munkát azonban nehezíti az anyagok magas vámköltsége, az erőforráshiány.

Közben egy új múzeum is épül a szigeten, ahol néhány szobrot biztonságban őrizhetnek majd.

Akár a természet sorsára bízzák őket, akár megmentik őket – a moai öröksége és az őket körülvevő kultúra megőrzése most minden eddiginél sürgetőbb feladat.

Ha érdekel a történelem és a világtörténeti csodák, ez a cikkünkis sok újdonságot tartalmazhat számodra. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Németh Anna
Németh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?