Évente több tízezer tonna ólmot termeltek abban a marokkói bányában, amely most elhagyatottan áll az észak-afrikai ország, mondhatni, kellős közepén. Az út, amely a poros, rozsdás létesítményhez vezet, baleset- és életveszélyes.
A Közép-Atlasz és a Magas-Atlasz hegyvonulatai közötti magaslatokon fekvő Ahouli évtizedekig az ásványkitermelés központjaként működött.
Noha az itt található bányákat 1927-ben nyitotta meg a francia Pennaroya vállalat, a bányászati tevékenység csak a rákövetkező évben, 1928-ban kezdődött meg. Az 1960-as évekig tartó munkák során évente több tízezer tonna ólmot termeltek, de a helyszín kitűnő lelőhelye volt az antimonnak és a galenitnek is.
A bejárattól 1,5 kilométernyire a fő alagút kettéválik, és szűk tárnák ágaznak le több irányban is. Az alacsonyabb és mélyebb szinteken néhány nagyobb kamra is található, amelyeket használaton kívüli bányászkocsik, szerszámok és alapvető felszerelések tárolására használtak.
A bányát a hetvenes évek derekán megszüntették
Mint ahogy az a világ megannyi bányájával megtörtént már, az Ahouli is kimerült, így 1975-ben bezárt. A múlt nyüzsgő életének maradványai azonban nem tűntek el nyomtalanul: ha már rozoga állapotban is, de még mindig látható egy, az Ahouli-bányák fő alagútját a már teljesen elhagyatott feldolgozóüzemmel összekötő ősöreg híd, egy rajta futó sínpályával.
Találni még itt tető nélküli, romos kőkunyhókat, lejjebb pedig azokat a szállásokat, amelyben egykor a területen dolgozó több száz munkás hajtotta álomra a fejét.
Ami azt illeti, a környék még nem teljesen csendes: „szabadúszó” bányászok ma is lemerészkednek a járatokba, ólom, cink, fluorit és kvarc után kutatva. A nemritkán mázsányi mennyiségben talált kincseiket a kietlen és életveszélyes utakon kerékpárjaikra pakolva tolják el – más megélhetési lehetőség híján kénytelenek vállalni a barátságtalan körülményeket.
Veszélyes terepen lehet csak megközelíteni
A terület továbbra is népszerű a látogatók körében, sokan autóval közelítik meg a helyet, pedig az odavezető út rendkívül nagy kihívást jelent. A Midelttől csaknem 26 kilométeren átívelő út a Moulouya-szurdokon keresztül, egy burkolatlan, keskeny, korlát nélküli ösvényen kanyarog.
Ha kíváncsi vagy egy egykori gyémántbánya történetére is, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket is.
