A kölni katedrálisnak ma minden helyi és a városba látogató turista a csodájára jár, ám az épület történetében több érdekes és sötét mozzanatot is találunk, ha jobban megvizsgáljuk.
A gótikus csoda évszázadokon át épült, mivel kezdetben a nagyot álmodó Rainald von Dassel kölni érsek a franciák amiens-i katedrálisát tartotta mintának, amely akkor még épülőben volt.
Így épült a kölni dóm
A jelenlegi kölni katedrális helyén már a 6. században is keresztény templom állt, ám rengeteg változáson ment keresztül, amíg mai formájában felépült. Az eredeti templomot hozzávetőleg háromszáz évvel később felváltotta egy román stílusú épület, ami egészen a 12. század közepéig szolgálta a hívőket. Köln a kereskedelmi útvonalaknak köszönhetően szépen növekedett, a lakossága is elérte az ötvenezer főt. Ám nem ez volt az egyetlen oka annak, hogy Rainald von Dassel kölni érsek új katedrálist álmodott: megszerezte Gáspár, Menyhért és Boldizsár földi maradványait, és ezzel zarándokok tömegeit vonzotta a városba.
A hívők ezreinek pedig olyan épület dukált, amelynek csodájára jár majd mindenki. Az építkezés 1248 augusztusában indult, a munkálatokat Gerhard von Rile építőmester felügyelte egészen tragikus haláláig: 1271-ben a templom köré épült állványzatról lezuhant. A katedrális szentélyét 1322-ben adták át és szentelték fel, ám a templom korántsem volt készen, és még jó darabig épült.
Így finanszírozták a kölni katedrálist
A gótikus katedrálist több forrásból finanszírozták, ám az egyik ezek közül kifejezetten elszomorító. A középkorban a katolikus egyház bevezette a búcsúcédula intézményét, amelynek lényege, hogy pénzért meg lehetett vásárolni az üdvösséget. Ez az egyház történetének az egyik legjövedelmezőbb üzlete volt. A búcsúcédulák bevételéből több hatalmas templomot is finanszíroztak részben vagy egészben, ilyen a Szent Péter-bazilika, illetve kölni dóm is. Ám amikor Luther meghirdette a 95 tételét, szót ejtett a búcsúcédulákról is:
„Emberi balgaságot hirdetnek, amikor azt mondják, hogy mihelyt a ládába dobott pénz megcsörren, a lélek azonnal a mennybe száll."
A reformáció térnyerésével a búcsúcédulákból származó bevételek is egyre csökkentek, ezért a kölni dóm építése hosszú időre leállt, egész pontosan 1510-től háromszáz éven át egy centivel sem lett magasabb a katedrális. A munkálatok a 19. század közepén indultak újra, és 1880-ban fejeződtek be, az ünnepélyes átadás még ugyanabban az évben, október 15-én volt. A következő négy évben 157 méteres magasságával a világ legmagasabb épületének számított. (A Washington-emlékmű taszította le a trónról.)
A kölni katedrálist, hivatalos nevén Szent Péter- és Szűz Mária-dómot érte néhány bombatalálat a második világháborúban, de a falai nem sérültek, és ma már az épület a világörökség részét képezi.
Hogy miért nem készült el még egy másik világhírű templom, a Sagrada Familia, arról ebben a cikkünkben olvashatsz.
