A világ legkihaltabb repülőtere: 77 milliárdba került, de heti 7 utast fogad csupán

Olvasási idő kb. 3 perc

A Srí Lanka-i dzsungelben áll egy csillogó, de szinte teljesen kihalt nemzetközi repülőtér, ahová alig érkezik utas, mégis működik.

Ha valaki a Srí Lanka-i Mattala Rajapaksa Nemzetközi Repülőtérre igyekszik, nagy valószínűséggel nem azért teszi, mert hamarosan indul a gépe. A légikikötő csupán egy-két járatot fogad hetente, és a megszűnés határán van évek óta. Akik mégis odalátogatnak, azok olyan turisták, akik a közeli vadasparkokból tesznek egy kitérőt, hogy a saját szemükkel láthassák a modern, de teljesen kihalt komplexumot. Amelyet utasok híján a világ legcsendesebb, legelhagyatottabb, legüresebb repterének neveznek.  

A semmi közepén épült meg a világ legelhagyatottabb repülőtere

A repülőtér építése 2009-ben kezdődött Mahinda Rajapaksa akkori elnök utasítására, nagyrészt kínai hitelekből. A létesítményt 2013-ban nyitották meg, de a szakértők már akkor is megkérdőjelezték a mintegy 77 milliárd forintnyi beruházás létjogosultságát és a fenntarthatóságát. Ahelyett, hogy egy meglévő nemzetközi repülőteret fejlesztettek volna, egy olyan területet választottak, ahol a dzsungelen és a kis halászfalvakon kívül semmi nem volt. 

Ráadásul a légikikötő egy elefántok által használt útvonalon és egy vándormadár-övezetben épült, és 2000 hektárnyi élőhely elpusztításához vezetett. A légi közlekedési szakértők pedig arra figyelmeztettek, hogy a kifutópálya tájolása miatt a repülőgépek veszélyes oldalszélnek vannak kitéve. 

Idézőjel ikon

A helyszín kiválasztásának egyszerű a magyarázata: arrafelé volt Mahinda Rajapaksa elnök szülőföldje.

Csaknem egy évtizeden át uralkodott gyakorlatilag diktátorként, családtagjait és barátait nevezte ki fontos pozíciókba, és természetesnek vette, hogy az ország legnagyobb fejlesztéseit saját magáról nevezte el. 

Egymillió utassal terveztek, kicsit kevesebb lett

A Srí Lanka délkeleti részén fekvő, Hambantota városától 18 kilométerre található repülőteret egy 10 ezer négyzetméteres utasterminállal tervezték, amely évente egymillió utas kezelésére lenne alkalmas 12 check-in pulttal és két beszállókapuval.

A projekt célja az volt, hogy Hambantota az ország második legfontosabb gazdasági központjává váljon. Ezért további beruházásokat is megvalósítottak a környéken, kikötő, konferencia-központ, krikettstadion, lakóövezet épült, és turisztikai fejlesztések is történtek.

A repülőtér forgalma azonban megdöbbentően alacsony volt. 2016-ban mindössze heti két járatot üzemeltetett, és a mostani jelentések szerint már csak hetente 7 utast fogad.

Kezdetben számos belföldi és nemzetközi légitársaság járatát fogadta, de a forgalom nagy részét az átutazók tették ki, a közeli Hambantotába senki nem akart utazni. 2014-ben 3000 járat csupán 21 ezer utast szolgált ki a légikikötőben. Próbálkoztak Bangkokba, Pekingbe, Sanghajba és Rijádba induló járatokkal, de a desztinációk rövid életűek voltak, mert a veszteségek miatt a légitársaságok inkább törölték őket. 

A komplexumot most leginkább a hosszabb ideig földön parkoló gépek tárolására használják, de volt olyan időszak is, amikor a kihasználatlan hangárokban raktározták a környéken termett rizst. A repülőtér jelenleg csupán néhány légitársaságot szolgál ki, köztük a Bulgaria Air és a SkyUp Airlines gépeit.

A repülőtér jövője kérdéses, és bár nincsenek utasok, egyelőre nem zárták be. A szakemberek nem sok esélyt látnak arra, hogy életképes legyen a légikikötő, bár India állítólag átvenné a létesítményt.

Más helyeken van ugyan utasforgalom, csak nem is oda visz a gép, amit a reptér neve sugall.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!