Ezen a piacon csak színaranyból készült tárgyakat árulnak: döbbenetes a kínálat

Olvasási idő kb. 2 perc

A jellegzetes, vörös sivatagi homokra épült luxus felhőkarcoló-dzsungel, Dubaj hagyományosan nem riad vissza a feltűnéskeltéstől és a hajmeresztő pompa túlzásba vitelétől. Ezt aranypiacának minden négyzetcentiméterén is jól érezni.

Ha az ember közép-európai szemmel valami diszkréten ízléses arany ékszerre vágyik szerettének, sokat kell majd bóklásznia Dubaj egyik legrégebbi látványosságán, a Gold Soukon, mire rátalál az igazira. A piacot ugyanis, ahol fürtökben lóg minden kirakatban a töméntelen mennyiségű nemesfém és drágakő, nem épp a visszafogottság jellemzi.

Dubaj, a fényűző csillogás Mekkája

Az alig néhány évtized alatt a homokból kinőtt, hihetetlen luxust felvonultató emírség nem szemérmes magára vonni a világ figyelmét. Ezt folyamatosan bizonyítja is. Övé a világ legmagasabb épülete, és milliókat vonz elképesztő technikai bravúrjaival vagy akár méregdrága üzleteivel is.

Idézőjel ikon

De nem csak a felhőkarcolós, modern Dubaj létezik.

A Deira negyedben található aranypiac mellett a ma is nyüzsgő óváros bazársora egészen más Dubajt kínál az odalátogatóknak. Kiemelkedik azonban még a fűszer- és a parfümpiac közül is a szó szerint fényességes aranypiac. A reggel 10:00 és este 22:00 óra között ingyenesen látogatható ékszerboltoknak már csak a kirakatait nézegetni is kifejezetten ragyogó program.

A dubaji kormány által szigorúan ellenőrzött minőségű és forrású, gyakran gyémánttal díszített arany, platina és ezüst ékszerek eredetiségében nem kell kételkednünk, de esztétikájuk a mienktől már jelentősen eltér. Még ha az üzletekbe be sem merészkedik az európai turista, hanem csak végigsétál az aranytól roskadozó kirakatok előtt, már akkor hamar telítődik a szeme egy időre a szőtt, fonott vagy sodort, nyaklánc helyett már inkább aranykötényekre emlékeztető, nem éppen visszafogott csillogó portékák tömény felhozatalával.

Ha több izgalmas részlet is érdekel erről az emírségről, ahol légkondicionált "búra" az utcai buszmegálló is, olvasd el ezt a korábbi cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?