Félelmetesen gyorsan telik az idő a Jupiteren: ennyi ideig tart a bolygók egy napja

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Hosszú hetekig is tarthatna egy nap, ha a Merkúron ébrednél, de ha a Jupiteren érne a reggel, harmadannyi időd lenne, mint itt, a Földön. A Naprendszerben található bolygók forgási ideje elképesztő változatosságot mutat, amelyet jól szemléltet egy érdekes videó is.

Azt jól tudjuk, hogy a Föld 24 óra alatt fordul meg a saját tengelye körül, amely ritmushoz igazítjuk a biológiai óránkat és az egész életünket. Ám kilépve planétánk gravitációs teréből, a Naprendszer többi bolygójának „időbeosztása” már egészen más képet fest.

Több ok miatt is fontos a bolygók sebessége

A különböző bolygók tengely körüli forgása, nevezzük ezt most úgy, hogy napjának hossza, jelentős eltéréseket mutat. Mindezek azonban túlmutatnak a számadatokon, ugyanis nagy hatással vannak többek között a Naprendszer többi planétájának atmoszférájára, időjárási viszonyaira.

A Jupiter a leggyorsabb

És akkor most vegyük sorra az egyes planétákat, kezdjük is a Merkúrral! A Naphoz legközelebb lehelyezkedő Merkúr 1407,5 földi óra alatt fordul meg a tengelye körül, amely a saját viszonyait nézve 59 Föld-napnak, vagyis közel két hónapnak számít. Ugyanakkor itt egy év alatt csupán kétszer kel fel és nyugszik le a Nap, vagyis a Merkúr-nap éve körülbelül 176 Föld-nap. Nem úgy a Vénusz, amely rendkívül lassan – ráadásul a többi bolygó mozgásával ellentétes irányban –, hozzávetőleg 243 Föld-nap, vagyis a mi számításaink alapján 5832 óra alatt „pördül meg” a tengelye körül. 

A Föld mozgási sebességéhez a legközelebb a Marsé áll, amely 37 perccel haladja meg bolygónkét.

Az Uránusz ennél néhány órával fürgébb, forgási ideje 17 óra 14 perc, ám dőlésszöge miatt akár 42 évig is nappal vagy éjszaka lehet, majdnem vízszintes tengelyének köszönhetően pedig igencsak különleges évszakai vannak. E bolygót időben a Neptunusz követi, amely egy földi napja csupán 16 óra 6 percig tart. A Naprendszer második legsebesebb mozgású tagja a Szaturnusz a maga 10 óra 33 perces forgási idejével, de még ez is sok az abszolút első, Jupiter „teljesítményéhez” képest: a leggyorsabban forgó bolygó egy Föld-napja csupán 9 óra 56 percből áll. 

A bolygók keringési idejéről itt olvashatsz.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.