Ez lett Európa legnaposabb városa: most a legjobb odautazni

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha épp az idei nyaralásodat tervezed, érdemes megfontolni, hogy elutazz Európa legnaposabb városába, melynek nemcsak az az előnye, hogy már tavasszal nyáriasan meleg az idő.

A Holidu elnevezésű utazásszervező portál arra vállalkozott, hogy kideríti, melyik európai városnak jut a legtöbb napfény a bolygón. Talán nem meglepő, hogy a győztes egy Spanyolország délkeleti régiójában lévő kikötőváros lett. 

Egy spanyol város lett Európa legnaposabb települése

Az időjárási adatokat megvizsgálva kiderült, hogy Európa legnaposabb városa Cartagena lett, ahol havonta 283 órát süt a nap, és átlagosan 19,1 Celsius-fokos a hőmérséklet, ami a legmelegebb nyári hónapokban, júliusban és augusztusban éri el a 29 fokos csúcsot.

Európa legnaposabb városának egyik nevezetessége egy római kori színház
Fotó: traveler1116 / Getty Images Hungary

Az adatok ismeretében nem okoz meglepetést, hogy a toplista további négy helyén is egy-egy spanyolországi település szerepel. Eszerint a legtöbb napfény és D-vitamin azoknak jut, akik Alicantéba, Malagába, Murciába és Granadába utaznak, vagy ott élnek.
A győztes Cartagena nemcsak a napsütéses órák számát tekintve lehet kiváló úti cél.

Kifejezetten jól érezhetik itt magukat azok, akik szeretnék elkerülni a nagy turistaforgalmat.

Ráadásul rengeteg felfedezni való van Európa legnaposabb városában, amely egyaránt ismert történelméről és gyönyörű építészetéről. Az utazók által „rejtett gyöngyszemként” emlegetett város egyik fő látványossága az i. e. 5-1. században épült római kori színház, amely több mint hatezer ember befogadására volt alkalmas. Az ókori színházon kívül Cartagena másik nevezetessége az a dombtetőn álló kastély, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a városra. 

Annak, aki Cartagenába vágyik, nem kell megvárnia a nyarat, ugyanis a sok napsütésnek köszönhetően már tavasszal, áprilistól júniusig és majd ősszel, szeptembertől októberig is kiváló időben lehet részük az oda utazóknak.

Egy magyar település is felkerült a világ legszebb helyeit összesítő toplistára. Cikkünkből megtudhatod, hol találod ezt a szép helyet.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.