Amit itt látsz, az vajon fantasztikus építészeti bravúr vagy érzéki csalódás? Valószínűleg mindkettő egyszerre, de azért ha nagyon jól megfigyeled, kiderül, hol a trükk.
Hamarosan jubileumi évfordulóját ünnepli a legutóbbi jelentős átépítése és kibővítése után 1990. április 25-én újra használatba vettmilánói Giuseppe Meazza Stadion, vagyis a San Siro, mely nemcsak a sportvilágban, de építészetileg is ikonikus.
Lépésről lépésre a San Siro lépcsőin
Az 1990-es világbajnokságra alaposan megújított stadion immár 85 700 fedett ülőhellyel várja a szurkolni vágyó focirajongókat rangos meccseire, de otthont ad olasz és nemzetközi hírű, nagyszabású koncerteknek is.
Egy 1925-ben megfogant ötlet alapján 1926-ban kezdtek az eredeti stadion építésébe, mely angol mintára készült el 13 hónap alatt. A tervek nagyvonalúságát mutatja, hogy már az akkori stadion is 35 000 szurkoló befogadására volt alkalmas. Alig 10 évvel később, 1935-ben 55 000 fősre bővítették, 1955-től pedig az oda látogató 85 000 néző közül 60 000-nek ülőhelyet is kínált a létesítmény.
Milánó egyik leghíresebb épülete sokkal több, mint futballszentély, bár a "La Scala del Calcio" címet, azaz A Foci Scálája nevet is joggal viseli. A San Siro Milánó egyik szimbóluma és leghíresebb épülete is, többek között az itt is látható, páratlanul ötletes és izgalmas vizuális hatás és egyébként pofon egyszerű építészeti lelemény miatt is.
Vannak olyan értékelések azonban, amelyek szerint Milánó városa önmagában nem kéne, hogy szerepeljen a legizgalmasabb európai úti célok között. Ha érdekel, hova ne menj még e szerint az elképzelés szerint, olvasd el ezt az anyagunkat is.
