Évszázadok óta égnek ezek a sziklák: pokoli látványt nyújt a tenger partja

Olvasási idő kb. 1 perc

Több száz éve égnek a sziklák a Jeges-tenger kanadai partjainál, amelyek – nem meglepő módon – a Füstölgő-hegy nevet kapták. A különös természeti jelenségre több magyarázat is van.

Az égő sziklákra elsőként Robert McClure ír felfedező bukkant még 1850-ben, amikor a legénységével a kanadai sarkvidékre utazott, hogy megkeresse az északnyugati átjáró felfedezése közben eltűnt Sir John Franklint.  

Folyamatos füst a tenger partján

A felfedezők a hegy láttán azt feltételezték, hogy a különös jelenség oka a vulkáni tevékenységben keresendő, egy másik magyarázat szerint azonban a föld alatti, kénben és barnaszénben gazdag olaj miatt gyullad meg spontán a felszínen található kőzet.

 A legenda szerint egyébként McClure egy innen származó követ is vitt a hajójára, amely állítólag lyukat égetett a mahagóni íróasztalán. 

Mérgező tavak a sziklák között

A hosszú évszázadok során az égés során keletkező kén-dioxid annyira savassá tette a területet, hogy a környező táj ökoszisztémájával már össze sem lehet hasonlítani. Az egyhektáros területet 1 méter mély, mérgező tavak tarkítják, amelyek nagy koncentrációban tartalmaznak ásványi anyagokat, például alumíniumot, mangánt, cinket, vasat, kadmiumot és nikkelt, valamint 14 savtűrő algát. 

A sziklákhoz legközelebb, körülbelül 100 kilométerre élő paulatukiak mindig is a korom vagy a szén helyének nevezték e dombokat. 

Ha szeretnél megismerni egy hasonlóan izgalmas természeti jelenséget, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.