400 jelentkező közül mindössze 5 nőt választottak ki az űrhajós alakulatba 1962-ben, köztük Valentyina Tyereskovát. A szovjetek büszkesége különös hobbijának köszönhette, hogy a világon első nőként ő hódíthatta meg a világűrt.
Jurij Gagarin első emberi űrrepülése után a szovjet kormány engedélyezte a női asztronauta-gyakornokok kiválasztását azzal a céllal, hogy az első nő az űrben szovjet állampolgár legyen. Az öt kiválasztott közül azonban csak egyiküknek adatott meg a földön kívüli utazás: Valentyina Tyereskovának.
Gyárimunkás-családban nőtt fel
Az 1937. március 6-án, a nyugat-oroszországi Bolsoje Maszlennyikovóban született Valentyina Tyereskova Vlagyimir Tyereskov és Jelena Fjodorovna Tyereskova három gyermeke közül a másodikként látta meg a napvilágot. Kétéves volt, amikor az apját elveszítette a második világháborúban. Valentyinát, valamint nővérét, Ljudmillát és bátyját, Vlagyimirt az édesanyja egyedül nevelte fel, aki egy textilgyárban dolgozva tartotta fenn a családot. Arra vonatkozóan eltérő információk vannak, hogy Valentyina 8 vagy 10 évesen kezdte-e el az iskolát, annyi viszont biztos, hogy 1954-ben ő is a textilgyárban kezdett dolgozni. Eközben levelezőn végezte az iskolát, mindemellett maradt ideje a hobbijára, az ejtőernyőzésre is – tulajdonképpen ez irányú tapasztalata vezette el őt az űrprogramig is.

Több hónapig tartott a kiképzés
Történt ugyanis, hogy 1962. február 16-án a több mint 400 jelentkező közül öt nőt választottak ki az űrhajós alakulatba: Tatyjana Kuznyecovát, Irina Szolovjovát, Zsanna Jorkinát, Valentyina Ponomarjovát és Valentyina Tyereskovát. A csoport több hónapot töltött kiképzésen, amelyen súlytalan repüléseket, izolációs teszteket, centrifugateszteket és 120 ejtőernyős ugrást hajtottak végre, valamint sugárhajtású repülőgépeken végzett pilótaképzésen vettek részt.

Eredetileg egy közös küldetést terveztek, amely során 1963 márciusában vagy áprilisában egymást követő napon két nő egyéni Vosztok-járatra indult volna. A vezetőjelöltek Tyereskova, Szolovjova és Ponomarjova voltak:
a tervek szerint Tyereskovát először a Vosztok 5-ben, Ponomarjovát pedig a Vosztok 6-ban indították volna.
Az elképzelést azonban 1963 márciusában megváltoztatták, így a Vosztok 5-tel egy férfi űrhajóst, Valerij Fjodorovics Bikovszkijt küldték, akihez júniusban egy nő csatlakozott a Vosztok 6-on. A közös repülésre pedig nem mást, mint Tyereskovát jelölték az orosz űrkutatási hatóságok.
Így indult a szovjet űrrepülés az első nővel
Miután 1963. június 14-én megtekintette a Vosztok-5 fellövést a bajkonuri kozmodrómban, Tyereskova befejezte saját repülésének előkészületeit. Június 16-án délelőtt így a szovjet nő és a „tartalékos” Szolovjova is szkafanderbe öltözött, majd busszal elszállították őket a kilövőállásra. Ezután elérkezett a várva várt pillanat:
![]()
amint Tyereskova elvégezte a kommunikációs és életfenntartó rendszerek ellenőrzését, bezárták az űrszondájába.

Kétórás visszaszámlálás után a Vosztok-6 végül minden gond nélkül a levegőbe emelkedett, fedélzetén a mindössze 26 éves, Sirály (Csajka) hívójelű Valentyina Tyereskovával, aki ezzel a felkiáltással startolt el
![]()
„Hé, égbolt, vedd le a kalapod! Úton vagyok.”
Az első női szovjet asztronautának órákon belül sikerült is kapcsolódnia a Vosztok-5-ben tartózkodó Bikovszkijjal, amely az űrtörténelemben a második olyan alkalom volt, amikor egyszerre két, „emberes” űrszonda tartózkodott az űrben.
Egész Szovjetunió őt hallgatta
Az egész Szovjetunió Tyereskova nézte a televízióban, hiszen sugározták, ahogyan a szovjet kommunista párt első titkárával, Nyikita Szergejevics Hruscsovval rádión beszél:
![]()
„Valentyina, nagyon boldog és büszke vagyok arra, hogy egy lány a Szovjetunióból az első nő, aki felrepült az űrbe, és ilyen élvonalbeli berendezéseket üzemeltet.”
Valentyina útja során repülési naplót vezetett, és különféle teszteket is végzett, hogy adatokat gyűjtsön testének űrrepülésre adott reakciójáról. A Földről és a horizontról készült fényképeit később a légköri rétegek azonosítására használták.

Noha Tyereskova küldetése alig három napig tartott – egészen pontosan 2 nap, 23 óra és 12 perc –, egyetlen repüléssel azonban több repülési időt jegyzett, mint az összes amerikai Mercury-űrhajós.
Ez történt vele az űrrepülés után
A sikeres űrrepülés évében Valentyina feleségül ment Andrijan Grigorjevics Nyikolajev űrhajóshoz, de házasságuk még két évtizedig sem tartott: noha 1964. június 8-án született egy gyermekük, Jelena Adrijanovna Nyikolajeva, a házaspár 1980-ban elvált. Eközben azonban Tyereskova 1969-ben kitüntetéssel diplomázott a Zsukovszkij Katonai Repülő Akadémián, majd a kommunista párt fontos tagja lett. Emellett megannyi nemzetközi eseményen képviselte hazáját, arca a postabélyegekre is rákerült, a Holdon egy kráter is az ő nevét őrzi, és időközben egy ázsiai galambfajta nemzetközi hírű tenyésztője is lett.
Tyereskova miatt maradt az elnök harmadszor is
Tyereskova politikai pályafutása máig meghatározó.1966-tól 1991-ig a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának aktív tagja volt, 1968-ban a Szovjet Női Bizottságot irányította, 1974-től 1991-ig pedig a Legfelsőbb Szovjet Elnökség tagjaként szolgált. 1997-ben, vezérőrnagyi rangban vonult nyugdíjba az orosz légierőtől, majd 2008-ban Jaroszlavl megye parlamentjének alelnöke lett az Egységes Oroszország párt tagjaként.

2011-ben beválasztották a Dumába, Oroszország választott képviseleti és törvényhozói szervébe, az Oroszországi Föderáció Szövetségi Gyűlésének alsóházába. 2020. március 10-én ugyancsak Tyereskova nevéhez köthető annak az alkotmánymódosítási javaslatnak a benyújtása, amely lehetővé teszi, hogy Vlagyimir Putyin zsinórban harmadszor is Oroszország elnöke lehessen.
Ha kíváncsi vagy arra, hogy Lajkán kívül milyen állatok jártak még az űrben, ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket is.























