Ők a természet legöregebb élőlényei – a legfiatalabbak 200 évig élnek

Olvasási idő kb. 2 perc

Megannyi különös élőlénynek ad otthont bolygónk, de vannak, amelyek korukat tekintve minden társukon túltesznek, és több száz évig élnek. Mutatjuk, melyek a legidősebb élőlények a Földön.

Míg mi emberek legfeljebb 120 évig élhetünk, addig vannak élőlények, amelyek akár 400 évig is. Most mutatunk hatot a Föld legöregebb élőlényeiből.

Az állatvilágban még halhatatlan élőlény is van

Elsőként a lista szereplői közül szemtelenül fiatalnak mondható óriás teknőst kell megemlítenünk, a 192 éves Johnatant. A teknős a Seychelles-szigeten kelt ki 1832-ben, jelenleg Szent Ilona szigetén vigyáznak rá.

Johnatan jelenleg a világ legöregebb szárazföldi állata a maga 192 évével
Fotó: Cover Images

A teknőst ajándékba küldték a sziget akkori kormányzójának még 1882-ben.

A hüllő tehát megélte Viktória királynő koronázását és uralkodását, a magyar szabadságharcokat, mindkét világháborút, és találkozott VI. György királlyal, II. Erzsébettel és férjével, valamint III. Károllyal is. Johnatan jelenleg a legidősebb szárazföldi állat.

A hidegvérűeknél maradva, a listáról nem maradhat ki a grönlandi cápa és quahog kagyló sem. Az előbbi fajból legutoljára 2016-ban találtak egy 5 méteres példányt, egy nőstényt, amelynek korát a szakértők 400 évesre becsülték. Az utóbbi esetében már több mint fél évezrednyi életről is beszélhetünk, ugyanis a Ming elnevezésű, Izland partjainál megtalált kagylóról néhány vizsgálat után megállapították, hogy már legalább 507 éves. Nevét a Ming dinasztiáról kapta, mivel a kagyló életének korai szakaszában még ők uralkodtak Kínában.

Az állatok között említhetjük azt a halhatatlan medúzát is, amely gyakorlatilag képes megfiatalítani önmagát. A tudósok azt remélik, hogy ezt a képességét az öregedés ellen folytatott küzdelemben is felhasználhatják. 

A legöregebb élőlény a növényvilágban keresendő

Lépjünk át a növényvilágba, ahol már évezredes korról is beszélhetünk, tekintve, hogy a növények egyszerűbb felépítéssel rendelkeznek, mint az emberek vagy az állatok. Egy fa például több ezer évig életben tud maradni.

Görögországban, Vouves városában egy 2500 éves fa áll, amely a mai napig hoz termést. Egy olajfáról van szó, amiről ókori elődeink is ehettek olívabogyót.

A görög olajfa, amelyről nemcsak mi, hanem ókori elődeink is falatozhattak. Ma a turisták egyik kedvenc látványossága

A nem termő fák közül az amerikai Fehér-hegységben található sörtefenyő a legöregebb ismert példány, amely már 5000 éve kapaszkodik a sziklás talajba. Amikor kisarjadt, még a piramisok is csak félkész állapotban voltak, a Stonehenge pedig még nem is állt. Kaliforniában találhatjuk meg, de a tudósokon kívül senki sem tudja, pontosan hol. Annak érdekében, hogy megóvják az izgatott turistáktól, nem hozták nyilvánosságra a fa hollétét.

Elképesztő belegondolni, hogy ezek az állatok és növények olyan dolgokat láttak, olyan birodalmak felvirágzását és bukását élhették meg, amelyekről mi csak az iskolapadban, a tankönyveinkből ismerhetünk meg. 

Tudtad, hogy volt egy magyar sziget, ahol egykor elefántok éltek?Ebben a cikkünkben olvashatsz róla bővebben.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár Kamilla
Molnár Kamilla
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.