Egy különös kis bombilla nevű gömböc termoszból fura szívószállal kézről kézre jár a szentként tisztelt tea, miközben mindenki egymás szavába vágva fennhangon politizál. A hangos szó nem a sértődésnek szól, hiszen még a vadidegen férfiak is puszival üdvözlik egymást az országban, ahol közben híresen szép bókokkal teszik a szépet a nőknek.
Az európai turisták által leginkább kedvelt latin-amerikai úti célok közül a tangó és a steak hazája kiemelkedik, mégis több olyan szokás is dívik Argentínában, amely máig meglepetést okozhat az oda látogatónak. Hogy tompítsuk a kultúrsokkot, és még nagyobb kedvet csináljunk egy Río de Plata-i kiruccanáshoz, bemutatunk közülük néhányat.
Így köszönnek és udvarolnak az argentin férfiak
A franciák például három puszival üdvözlik egymást, na de nem a férfiak és főként nem azok, akiket éppen most mutattak be egymásnak. Na, Argentínában viszont ők is cuppanóssal nyugtázzák még a legfrissebb ismeretséget is, annyira érzelmesek és közvetlenek a megnyilvánulásaik. De érzelmeiket egyébként sem rejtik véka alá, az argentin férfiak híresek választékos és kreatív bókjaikról, melyekkel, ahogy a spanyol mondja: „melegítik a nők fülét” (calientan los oídos). „Megnyíltak a mennyek kapui, és alászálltak onnan az angyalok, vagy hogy kerülsz te ide?” – csak hogy egy átlagos példával illusztráljuk kedveskedésüket.
Argentína, a tangó hazája
De a férfiak eszközei között az önkifejezésre van még egy hatalmas aduász, ami nem más, mint a tangó. Argentína 1810. május 25-én kezdte meg függetlenedési harcait az ibériai-félszigeti anyaországtól, de csak 1817. december 3-án hirdették ki önállóságát. Mégis a 20. század elejére a világ egyik leggazdagabb államává lett, így főleg Olasz- és Spanyolországból Argentínába tömeges bevándorlás kezdődött, mely a lakosság összetételén ma is nyomonkövethető. A tangó ekkor és többek között a multikulturális hatás és az argentin szenvedély megnyilvánulásaként jött létre.
„A tangó elengedhetetlen önmagunk ismeretéhez, de a jó párkapcsolathoz is. Az életre nevel, építő a testnek és léleknek egyaránt” – ezek már Kozma Simon szavai, aki nemzetközileg elismert tangós és egyben Magyarország legrangosabb tangóeseményeinek szervezője.
Iguazúban, Patagóniában, de leginkább a főváros, Buenos Aires különböző negyedeiben találkozni ezzel az érzéki tánccal, mely egyszerre zenei műfaj, gondolkodásmód, életforma, terápia, testedzés és lélekemelő önismereti utazás. Nem mellesleg, aki nem műveli, csak nézi, még annak is nagy élményt nyújt.
Ezt eszik és isszák az argentinok
A mindennapos, hangos baráti összejövetelek egyik legfontosabb kísérője a mate. Ezt egy bombilla nevű aprócska termoszból hörpintgetik egy különös szívószál segítségével. A kis edény kézről kézre jár, így ugyanabba a teába szürcsöl bele az egész csapat. De ez nem vesz el a mate körüli varázsból, sőt, emeli azt és az összetartozás érzését is.
Ezt már csak pár ínycsiklandozó falattal lehet fokozni: az empanadas néven ismert aprócska tésztabatyuk az argentinok egyik legnagyobb gasztronómiai büszkeségei. Az empanadasról egyébként majdnem minden dél-amerikai ország úgy tartja, hogy az az ő találmánya, de ezt nem is fontos firtatni. Együk Argentínában az argentin empanadát argentin világtalálmányként, és jól fog esni nem csak nekünk, de az argentinoknak is. Ebbe a kis duci bucira hajtogatott tésztacsomagba olajban aranyra pirított vöröshagymakockák kerülnek darált marhahúsraguval, amihez olívabogyó-karikákat és főtt tojást töltenek még. A tölteléket egy kerekre vágott nyers tésztába helyezik, miután megfűszerezték, s igény szerint hozzáadták az egyébként alaptartozéknak számító mazsolát is. A félbehajtva összezárt batyukat sütőben sütik ki, és jóízűen fogyasztják.
Ennél már csak egy igazibb argentin fogást lehet elképzelni: a közös, baráti grillezés során, jó hangulatban, szeretett baráti körben, hangos beszélgetés keretei között elkészített steaket. A jó társaságon és hangulaton kívül, melyek minden falatot jobbá tesznek, az argentin steak sikerének egyik titka, hogy a marhahúst máshogy darabolják, mint azt mifelénk szokás. A nyílt lángon grillezett ízhatás hozzáadott értékét már tényleg nem lehet felülmúlni, ettől olyan legendás az argentin „asado”.
Argentin kedvesség és az édességek
Érdekes, hogy míg ennyire gyengéd érzelmek fűzik össze a párokat és a barátokat is, addig a spanyol nyelv latin-amerikai változatában, így az egyik legsajátosabb kiejtéssel bíró argentinban is, a többes számú tegező alak hiányzik. Vagyis, ha egy olyan társasághoz intéz szót valaki, akiket itthon tegezne, arra csak a magázó forma áll rendelkezésre. Ez a szeretet mellé különös és jóleső tiszteletet is ad a legszorosabb baráti társalgásoknak is, de ugyanez érvényes az egyes számú tegezés sajátos formájára is.
Az ilyen meghitt körben elfogyasztott finom fogásokhoz persze saját desszert is dukál. A saját desszert mondjuk egy eredetileg andalúz, azaz dél-spanyol édesség, amely még a gyarmati időkben vándorolt át az új kontinensre, és így lett az argentinok jellegzetes kedvenc desszertje. Az alfajores névre hallgató kis linzerszendvics külsőre leginkább egy minilinzer-karikára emlékeztet, de nincs lyuk a felső karika tetején, és nem baracklekvár a töltelék sem, hanem a „dulce de leche” néven ismert, kenhető karamellszerűség, melyet sűrített tejből házilag is el lehet készíteni.
Ha ebből bármit is vacsorára akar fogyasztani egy Argentínába látogató utazó, ne is számoljon vele, hogy este 9 óra előtt hozzájut, de ha megfogadja a szállóigévé vált tanácsot, miszerint „Rómában élj úgy, mint a rómaiak”, akkor még este 10 órakor is igencsak a vacsora legelején jár majd.
Az argentin férfiak szenvedélyei
Szerencsés helyzetben vannak az argentin férfiak, több komoly hobbi- vagy szenvedélyszintre emelkedő, közös és látványos szabadidős elfoglaltságuk is akad: a baráti körben közös mateszürcsölés közben szenvedélyessé váló politikai vitákon kívül és az intimebb közegbe, a belső hangjuk felé mutató tangó mellett ott van nekik a szinte a vallás szintjére emelkedett foci is.
Az úgyszintén látványos ünnepek és karneválok mindenki számára örömteli hangulata már csak hab a tortán. Ha ezekbe a különleges forgatagokba kíván valaki betekintést nyerni, az ország északibb részeit látgassa. De Buenos Airest se hagyja ki, mielőtt hazautazik. A város, melynek neve jó levegőt jelent, 1776 óta az ország legfontosabb városa, melyben az agglomerációval együtt ma a közel 50 milliós összlakosságnak mintegy egyharmada él.
Ha kíváncsi vagy Amerikai felfedezésére az amerikai őslakók szemüvegén át, ebből a korábbi cikkünkből ízelítőt kaphatsz.
