A felgyújtott futónő halála nem távoli tragédia: hetente hal meg magyar nő kapcsolati erőszak miatt

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nem afrikai probléma, még ha megnyugtató is lenne ezt gondolni: a kapcsolati erőszak témája hazánkban is folyamatosan aktuális marad.

A maratonfutó, terepfutó Rebecca Cheptegei nevét egy ideális világban a párizsi olimpia kapcsán említhetnénk idén nyáron csak, de a sportolónő sorsa másként alakult.  

Egy tragédia három bekezdésben

Rebecca Cheptegei ugandai futó karrierje 2010-ben kezdődött hosszútávfutóként, majd néhány éve átnyergelt a maratoni távra. 2022-ben a padovai maratont megnyerte, egy évvel később a firenzein második lett, idén nyáron pedig a párizsi olimpián is indult ebben a számban országa képviseletében, 33 évesen.

Idézőjel ikon

Rebecca Cheptegei sikeres sportolónő, apja szerint családja fő kenyérkeresője – volt.

Rebecca Cheptegeit szeptember elsején, saját földjén támadta meg volt partnere. Benzinnel öntött le, majd élő fáklyaként gyújtotta meg. A sportolót kórházba szállították, ám testfelületének akkora része égett meg, hogy szervei felmondták a szolgálatot. Rebecca Cheptegei 2024 szeptember 5-én meghalt.

Rebecca Cheptegei Budapesten is futott maratont: a kapcsolati erőszak áldozatává vált futónő 2021 óta versenyzett ezen a távon, tavaly 14. lett Budapesten
Fotó: Sam Mellish / Getty Images Hungary

Kapcsolati erőszak végzett több afrikai atlétával is

Története sajnos messze nem példa nélküli: 2021-ben Agnes Tirop kenyai hosszútávfutó, 2022-ben pedig Damaris Mutua kenyai futó vesztette életét. Tiropot férje szúrta le, Mutuát pedig partnere fojtotta meg.

Cheptegei bár Ugandában született, az ország a kenyai határhoz közeli részén élt, és később Kenyában is vásárolt földet magának azért, hogy egy helyi atlétikai központ közelében élhessen, ott edzhessen.

Cheptegei volt partnere a hírek szerint ennek a földdarabnak a tulajdonjogával kapcsolatosan keveredett vitába a sportolóval, a szóváltás vége pedig a kegyetlen gyilkosság lett, melyben a támadó is megsérült, a tegnap híradások szerint jó eséllyel túlélheti ugyanakkor a vele történteket.

Kenyának komoly problémát jelent a női sportolókkal szembeni erőteljes erőszakhullám, nekünk, innen Európa biztonságosnak tűnő távolságából könnyű lenne legyintenünk, azt mondani, ez Afrika. (Az az Afrika, ahol egyébként Oscar Pistorius egykori paralimpikon a menyasszonyát, Reeva Steenkampot otthonukban ölte meg jó néhány évvel ezelőtt, a Dél-afrikai Köztársaságban.)

Rólunk is szól az eset

Nem kell pedig messzire tekintenünk ahhoz, hogy beláthassuk: ez nem egy afrikai ügy, nem egy szegény ország elmaradott népének problémája. Itthon is nap mint nap vehetnek körül bennünket azok a helyzetek, amelyek megmutatják, hogy a kapcsolati erőszak témáját napirenden kell tartani. Alig néhány napja egy kereskedelmi csatorna szórakoztató realityjében üvöltözött az egyik szereplő páros férfitagja feleségével, „maradjál kussban” felszólítással. Erőszak ez? Verbálisan meglehetősen annak tűnik. A műsor szerkesztői úgy gondolták, hogy a mindenképp megalázó mondatot megmutatják a nézőknek is, amivel kapcsolatosan meglehetősen vegyes érzelmek öntenek el sokakat. Vajon követendő példának tekintik a fiatalok ezt a fajta ingerültséget levezető módszert, ha a tévében látják?

Idézőjel ikon

Kinek tesz több kárt ilyesmi, az érintett párosnak vagy a fejletlenebb személyiségű nézőknek?

De ha a nem is olyan régmúltba tekintünk, akkor is látjuk példáját a nőkkel szembeni, fékevesztett erőszaknak is. Elég Orosz Bernadett vagy Renner Erika nevét említeni: ők itt élnek, Európa a kontinens, Magyarország a helyszín. A hatgyerekes édesanya Oroszt egykori partnere verte szinte felismerhetetlenre, Renner testét pedig maró hatású lúggal öntötte le expartnere, ezzel testileg és lelkileg is megnyomorítva őt. És akkor még nem is említettük a vak komondorral elhíresült esetet, melyben egy politikusfeleség volt az áldozat.

A statisztikák szerint hetente hal meg egy nő kapcsolati erőszak miatt hazánkban.

És valószínűleg rengetegen szenvedik el az erőszakot otthonukban nap mint nap úgy, hogy nem beszélnek, vagy éppen tagadnak, ha valaki intő jeleket fedez fel testükön vagy viselkedésükön.

Hazánkban hetente hal meg egy nő kapcsolati erőszak miatt
Fotó: Christina Reichl Photography / Getty Images Hungary

Figyelj, segíts, ha kell

Rebecca Cheptegei tragédiája azt mutatja meg: teljesen mindegy, hogy milyen társadalmi helyzetben van valaki, utolérheti, akár végezhet is vele az, ha partnere kapcsolati erőszak áldozatává teszi. Nehéz ezt megélni, felismerni, még nehezebb ebből a helyzetből kitörni, úgy végképp, ha a metoo-t feminista nyávogásnak minősíti egy társadalom még mindig jelentős része, az áldozatokat hibáztatja azzal, hogy miért ment oda, miért vette fel a miniszoknyát, vagy miért nem hagyta ott még idejében a férfit. Biztosan áldozattípus volt. 

Persze, ebben az énekesnő Rihanna is áldozattípus lehetett, mi másért verhette meg nyilvánosan Chris Brown, egykori partnere, akit később el is ítéltek tettéért?

A kapcsolati erőszak bárkit utolérhet, épp ezért kell kellene küzdeni, ma és holnap, holnapután egyaránt. Egy milliomos amerikai popsztár épp úgy áldozata lehet, mint egy sikeres sportolónő, akinek hiánya fájó űrt hagy most tömegek életében, vagy a lány, aki a szomszédban él, és olyan szomorú mindig.

A kapcsolati erőszak áldozatai egy egyszerű kézjellel kérhetnek segítséget akár tőled is: érdemes memorizálni ezt, hogy felismerd, egy kaposvári nőn már segített a mozdulat.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.