Ezerszer annyi sírhely van ebben a városban, mint ahányan lakják

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az egyesült államokbeli Colmát sokan csak a lelkek városaként ismerik. A San Franciscóhoz közeli település a nevét, no és hírét nem a mintegy 1500 lakójának köszönheti, hanem a temetőinek, amelyek sírhelyein 1,5 millióan nyugszanak.

Colma lehetne csak egy a San Francisco szomszédságában lévő települések között, San Mateo megye legkisebb városaként meg aztán pláne eltörpülne a többi között. Ám a területén jelenleg található tizenhat temetője miatt messze földön híressé vált

Az aranylázzal kezdődött minden a város előtörténetében

Noha Colmát 1924 óta jegyzik városként, a története már valójában sokkal régebben, hetvenöt évvel azelőtt kezdődött. Az aranyláz 1849-ben százezreket vitt San Franciscóba, velük együtt pedig megérkeztek a betegségek is, amelyeknek rengetegen estek áldozatul. Ebben az időben nem kevesebb, mint huszonhat temetőt hoztak létre San Franciscóban, amelyek

Idézőjel ikon

legtöbbje az 1880-as évekre már majdnem teljesen megtelt.

Colma első temetőjét, a Szent Keresztet a katolikus érsekség alapította 1887-ben
Fotó: Andrew Holt / Getty Images Hungary

Az 1880-as évek végén a temetőtulajdonosok új ingatlanokat kezdtek keresni, hogy eltemethessék a halottakat, amihez a nagyváros déli végéhez közeli Colma megfelelő helyszínnek bizonyult. Többek között azért is, mert a Mission Streeten keresztül lovaskocsival könnyen meg lehetett közelíteni, ráadásul később már villamosok is közlekedtek San Franciscóból Colmába, sőt a vonatok is a temetők mellett haladtak, amelyek legtöbbje meg is állt ezeknél. 

Nem engedélyeztek több sírhelyet a nagyvárosban

Ám ez még csak éppen egy gondolat volt, miközben a képviselők már egy sor olyan törvényt fogadtak el, amelyek tulajdonképpen kilakoltatták a halottakat San Franiscóból. Ilyen volt az 1890-es évek végén Kalifornia által bevezetett 297. számú állami büntető törvénykönyv is, amely csakis kialakított – városi, megyei, nemzeti, vallási vagy egy szervezet által létrehozott – temetőben engedélyezte a halottak elhelyezését. Aztán jött az 1900. március 26-án San Francisco városa és megyéje által hozott rendelet is, amely több temetést nem engedélyezett a városban, miután a tisztviselők úgy értékelték,

Idézőjel ikon

a föld túl értékes ahhoz, hogy temetőkre pazarolják, szerintük azt inkább az élőknek kellene használnia.

Az 1500 fős városban 1,5 millió sírhely található
Fotó: BrokenSphere / Wikimedia Commons

Több százezer holttest került Colma városába 

Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően Colma több százezer holttestet örökölt, amikor 1914. január 14-én San Francisco kilakoltatási felszólítást küldött minden temetőnek, hogy távolítsák el a holttesteket és az emlékműveket.

Sok halott tömegsírba került, miután nem voltak olyan hozzátartozóik, akik kifizethették volna a 10 dolláros szállítási díjat.

Az időközben Lawndale névre keresztelt Colma területe jócskán megnövekedett, a nem túl méretes kistelepülésből 1924. augusztus 5-én hivatalosan is közel 6 négyzetkilométeres város lett. 

Így alakult ki a legjelentősebb temető

Érdekesség, hogy Colma egyik legjelentősebb temetője, a Cypress Lawn inspirációja egy lovaskocsikázással kezdődött. Alapítója, Hamden Holmes Noble épp a San Franciscó-i Laurel Hill temető mellett haladt el, amely néhány év alatt a büszkeség forrásából látványos hanyatlásba fordult. Noble egyik barátja arra biztatta a férfit, hogy ha már San Francisco területhiánnyal küzdő lakosai egyre inkább rossz szemmel nézik a temetőket, tegye rendbe ezt a területet. 1892-ben így egy, a közösség iránt elkötelezett férfiakból álló csoport Noble vezetésével megalapította a Cypress Lawnt, szűk 20 kilométerrel délre San Franciscótól,

biztonságos távolságra a város politikai befolyásától, ahová aztán később több mint 35 ezer embert helyeztek át.

Az egyik legjelentősebb temető egyben arborétummá is vált
Fotó: Mliu92 / Wikimedia Commons

Ez hamarosan egy 150 hektáros területté nőtt, amelyet a mai napig gondosan kiválasztott növényzet díszít. A terület mostanra egy nemzetközi tanúsítvánnyal rendelkező, lenyűgöző arborétumot is magában foglaló hely lett, amely a kaliforniai befolyásos családok végső nyughelyévé vált. Az évek során pompás emlékműveket és építményeket emeltek, hogy megörökítsék azoknak a férfiaknak és nőknek a teljesítményeit, akik a „arany állam” történelmét alakították. Ezeket a műalkotásokat a 20. század elejének vezető építészei, szobrászai és ólomüvegmesterei alkották.

Colmában a több mint egy tucat temető között találni egy kisállattemetőt is.

Ha szeretnél megismerni még egy izgalmas történetet Kaliforniából, a figyelmedbe ajánljuk Bodie történetét.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.