Ezerszer annyi sírhely van ebben a városban, mint ahányan lakják

Olvasási idő kb. 3 perc

Az egyesült államokbeli Colmát sokan csak a lelkek városaként ismerik. A San Franciscóhoz közeli település a nevét, no és hírét nem a mintegy 1500 lakójának köszönheti, hanem a temetőinek, amelyek sírhelyein 1,5 millióan nyugszanak.

Colma lehetne csak egy a San Francisco szomszédságában lévő települések között, San Mateo megye legkisebb városaként meg aztán pláne eltörpülne a többi között. Ám a területén jelenleg található tizenhat temetője miatt messze földön híressé vált

Az aranylázzal kezdődött minden a város előtörténetében

Noha Colmát 1924 óta jegyzik városként, a története már valójában sokkal régebben, hetvenöt évvel azelőtt kezdődött. Az aranyláz 1849-ben százezreket vitt San Franciscóba, velük együtt pedig megérkeztek a betegségek is, amelyeknek rengetegen estek áldozatul. Ebben az időben nem kevesebb, mint huszonhat temetőt hoztak létre San Franciscóban, amelyek

Idézőjel ikon

legtöbbje az 1880-as évekre már majdnem teljesen megtelt.

Colma első temetőjét, a Szent Keresztet a katolikus érsekség alapította 1887-ben
Fotó: Andrew Holt / Getty Images Hungary

Az 1880-as évek végén a temetőtulajdonosok új ingatlanokat kezdtek keresni, hogy eltemethessék a halottakat, amihez a nagyváros déli végéhez közeli Colma megfelelő helyszínnek bizonyult. Többek között azért is, mert a Mission Streeten keresztül lovaskocsival könnyen meg lehetett közelíteni, ráadásul később már villamosok is közlekedtek San Franciscóból Colmába, sőt a vonatok is a temetők mellett haladtak, amelyek legtöbbje meg is állt ezeknél. 

Nem engedélyeztek több sírhelyet a nagyvárosban

Ám ez még csak éppen egy gondolat volt, miközben a képviselők már egy sor olyan törvényt fogadtak el, amelyek tulajdonképpen kilakoltatták a halottakat San Franiscóból. Ilyen volt az 1890-es évek végén Kalifornia által bevezetett 297. számú állami büntető törvénykönyv is, amely csakis kialakított – városi, megyei, nemzeti, vallási vagy egy szervezet által létrehozott – temetőben engedélyezte a halottak elhelyezését. Aztán jött az 1900. március 26-án San Francisco városa és megyéje által hozott rendelet is, amely több temetést nem engedélyezett a városban, miután a tisztviselők úgy értékelték,

Idézőjel ikon

a föld túl értékes ahhoz, hogy temetőkre pazarolják, szerintük azt inkább az élőknek kellene használnia.

Az 1500 fős városban 1,5 millió sírhely található
Fotó: BrokenSphere / Wikimedia Commons

Több százezer holttest került Colma városába 

Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően Colma több százezer holttestet örökölt, amikor 1914. január 14-én San Francisco kilakoltatási felszólítást küldött minden temetőnek, hogy távolítsák el a holttesteket és az emlékműveket.

Sok halott tömegsírba került, miután nem voltak olyan hozzátartozóik, akik kifizethették volna a 10 dolláros szállítási díjat.

Az időközben Lawndale névre keresztelt Colma területe jócskán megnövekedett, a nem túl méretes kistelepülésből 1924. augusztus 5-én hivatalosan is közel 6 négyzetkilométeres város lett. 

Így alakult ki a legjelentősebb temető

Érdekesség, hogy Colma egyik legjelentősebb temetője, a Cypress Lawn inspirációja egy lovaskocsikázással kezdődött. Alapítója, Hamden Holmes Noble épp a San Franciscó-i Laurel Hill temető mellett haladt el, amely néhány év alatt a büszkeség forrásából látványos hanyatlásba fordult. Noble egyik barátja arra biztatta a férfit, hogy ha már San Francisco területhiánnyal küzdő lakosai egyre inkább rossz szemmel nézik a temetőket, tegye rendbe ezt a területet. 1892-ben így egy, a közösség iránt elkötelezett férfiakból álló csoport Noble vezetésével megalapította a Cypress Lawnt, szűk 20 kilométerrel délre San Franciscótól,

biztonságos távolságra a város politikai befolyásától, ahová aztán később több mint 35 ezer embert helyeztek át.

Az egyik legjelentősebb temető egyben arborétummá is vált
Fotó: Mliu92 / Wikimedia Commons

Ez hamarosan egy 150 hektáros területté nőtt, amelyet a mai napig gondosan kiválasztott növényzet díszít. A terület mostanra egy nemzetközi tanúsítvánnyal rendelkező, lenyűgöző arborétumot is magában foglaló hely lett, amely a kaliforniai befolyásos családok végső nyughelyévé vált. Az évek során pompás emlékműveket és építményeket emeltek, hogy megörökítsék azoknak a férfiaknak és nőknek a teljesítményeit, akik a „arany állam” történelmét alakították. Ezeket a műalkotásokat a 20. század elejének vezető építészei, szobrászai és ólomüvegmesterei alkották.

Colmában a több mint egy tucat temető között találni egy kisállattemetőt is.

Ha szeretnél megismerni még egy izgalmas történetet Kaliforniából, a figyelmedbe ajánljuk Bodie történetét.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.