Megdőlt a melegrekord: ez a nap volt a valaha mért legforróbb a világon

Olvasási idő kb. 1 perc

Sosem mértek még a világon olyan magas napi átlaghőmérsékletet, mint július 21-én, múlt vasárnap. A globális átlagos felszíni levegőhőmérséklet ezen a napon 17,09 Celsius-fok volt, megdöntve a korábbi rekordot.

A Copernicus éghajlatváltozással foglalkozó szolgálat mérései szerint ez az adat némileg magasabb, mint a korábbi rekord, amelyet tavaly júliusban mértek. A különbség mindössze egy százalékpont (a tavalyi rekordadat 17,08 Celsius-fok volt), ám globálisan nézve ez jelentős eltérés.

Idézőjel ikon

Ez a legmagasabb napi érték, amelyet a szolgálat 1940 óta mért.

A rekorddöntés nem is csoda, hiszen az elmúlt hetekben Európában, az Egyesült Államokban és Oroszországban is hőhullámok keserítették meg az emberek életét.

Tavaly három nap egymás után is rekordmeleget mértek
Fotó: Ruben Earth / Getty Images Hungary

Rekordmeleg lehet az idei év

A klímaváltozás hatására az utóbbi időben meglehetősen gyakran dőlnek meg hasonló rekordok. Tavaly nyáron például egymás utáni négy napon is rekordmeleget mértek július 3. és 6. között.

Tavaly június óta pedig minden hónap a mérések elindulása óta eltelt évek azonos hónapjaihoz képest a legmelegebb volt.

Így nem csoda, hogy az idei, 2024-es év letaszíthatja a trónról 2023-at, mint minden idők legforróbb éve. Klímakutatók szerint, amennyiben az emberiség nem változtat drasztikusan kibocsátásán, ennél még sokkal tikkasztóbb nyaraknak nézünk elébe. Ahogy arról a Dívány is írt: a mainál 12-13-szor több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig, úgyhogy a nyár a jövőben 5-6 hónapra is nyúlhat. A különösen forró években pedig 45-46 Celsius-fok feletti értékek sem kizártak az ország legmelegebb részein.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.