Érmekért indulnak Párizsba: két hónap múlva kezdődik a paralimpia, erre számít a magyar csapat

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Hatvan nap múlva kezdődik Párizsban a paralimpia: minden idők egyik legjobb szereplésére készül a magyar paralimpiai csapat az eseményen, a minimális célkitűzés az a 16 érem, amelyet három éve, a pandémia miatt halasztott játékokon nyertek.

180-nál is több ország parasportolói mérik össze erejüket a nagyságrendileg két hónap múlva a francia fővárosban, Párizsban kezdődő játékokon: ez nagyjából tíz százalékos emelkedést jelent a tokiói 163 államhoz képest.

Idézőjel ikon

„Lassan elérjük az olimpián részt vevő országok számát, ami 200 körül van, ez jól megmutatja azt is, hogy a parasport világa is globalizálódott”

– fogalmazott Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke az adattal kapcsolatosan azon a sajtótájékoztatón, amely a Procter&Gamble paralimpikonokat támogató akcióját mutatta be. A cég minden egyes, július elseje után eladott terméke után 6 forintot juttat a parasportolóknak, hogy fizioterápiás kezeléseiket támogassa.

Így készülnek Párizsra

A párizsi játékokkal kapcsolatos várakozásokhoz fűzve Szabó megjegyezte, hogy a paralimpiai éremtáblázaton a magyar csapat a 18. helyen végzett: az előttünk szereplő 17 ország lehagyása nem tekinthető reális célnak, ezért most is hasonló eredményt szeretnének elérni majd. Ha sikerül, az már csak azért is nagy dolog, mert egyre kiegyenlítettebb a parasportolók teljesítménye, és egyre nagyobb létszámban vannak ott a sportolók ezen az eseményen.

A párizsi paralimpiáról sok éremmel szeretne hazatérni a magyar csapat
Fotó: Nagy Balázs

Párizsban megközelítőleg 4400-an szállnak versenybe az érmekért – a mezőnyben lesznek egyébként orosz és fehérorosz sportolók is, akik zászlajuk, címerük és himnuszuk mellőzésével, függetlenekként indulhatnak el egyéni teljesítményük és a világranglistán elfoglalt helyük alapján.

Csapatsportokban nem szerepelhetnek, ám jelenleg így is több mint 200 orosz és nagyságrendileg 60 fehérorosz parasportoló rendelkezik kvótával.

Szabó László egy szomorú, ám érthető jelenségre is felhívta az újságírók figyelmét.

„A háborúban álló országok parasportmozgalmai mindig erősödnek. A sérült, végtagjait vesztett katonák és civilek közül sokan találják meg a sportban a kiutat” – mondta el.

Sok magyar vehet részt a paralimpián

Magyarországnak jelenleg, cikkünk megjelenésekor 30 paralimpiai kvótája van, amely Szabó László véleménye szerint emelkedhet még 10-12 fővel, július végére alakul ki a teljes mezőny. A jelenlegi állás szerint a legtöbb magyar parasportoló úszásban képviseli majd hazánkat, ezt a kajak-kenu, az atlétika a vívás és az asztalitenisz követi. Ezekben a sportágakban várnak is érmet a paralimpiai bizottság elnöke szerint. Ott lesznek minden tokiói sportágban, sőt, azon felül bocciában és lovaglásban is, de remény van arra, hogy magyar paradzsúdózó is elindulhasson a játékokon.

Idézőjel ikon

A felkészüléssel és a versenyzéssel kapcsolatosan Szabó László kiemelte: mindössze 30-40 olyan parasportolója van Magyarországnak, aki teljes állásban csak a versenysporttal foglalkozik, és az is nagy eredmény, hogy már ennyien vannak.

„Ez nem volt mindig így. Az elmúlt 10 év juttatta el a parasportot oda, hogy egy úszó, atléta, asztaliteniszező vagy kajakozó tudjon profi sportoló lenni. Ők mind pontosan tudják, hogy a tevékenységük nem áll meg a sportnál: nekik a fogyatékos emberek világát is képviselniük kell” – fogalmazott.

Másképp is készülniük kell

A fizioterápiának kiemelt jelentősége van ezeknek a sportolóknak a felkészülésében: veleszületett vagy szerzett fogyatékosságaik miatt is szükségük van az ilyen típusú támogatásra. Ennek ellenére korábban csak a parasportolók 25 százaléka dolgozott fizioterapeutával, gyógytornásszal pedig még kevesebben. A számok indokolnák, hogy ez másként legyen: az ép úszóknak például 30 százalékát érinti a vállfájdalom, a paraúszóknál ez az arány több mint 50 százalékos, ráadásul a sport mellett akár kerekesszék használata közben is erőltethetik a vállukat. Az erőnlét, a sportteljesítmény javítására is fontos számukra az ilyen kezelések igénybevétele.

A kerekesszékes vívók fix helyzetből igyekeznek találatot elérni
Fotó: Nagy Balázs

A sajtótájékoztatón részt vett Hajmási Éva paralimpikon vívó is, aki a női tőrcsapattal Rióban ezüstérmet, Tokióban bronzérmet szerzett, és most nyerni indul Párizsba. A robogóbaleset után lábamputáción átesett sportolónővel villáminterjúnkban arról is beszélgettünk, hogyan tud segíteni azokon, akik hozzá hasonlóan traumatikus körülmények közt sérülnek meg visszafordíthatatlanul.

A baleseted előtt mennyit tudtál a parasport világáról?

Nem voltam jól informált. 2008-ban volt a balesetem, akkor a médiában még nem volt akkora hírértéke a parasportnak. De ha mindez nem történt volna meg velem, szerintem akkor is tájékozottabb lennék már ma.

A baleset előtt is vívtál?

Sportoltam, de karatéztam. Amikor a mozgásszabadságomat elvesztettem, nem nagyon tudtam, mit lehet kihozni ebből az állapotból – nem volt elsődleges szempont, hogy sportoljak, de volt múltam. A családom kutatta fel a lehetőségeket. Szekeres Pállal tudtunk összehozni egy találkozót, ő mondta, hogy léteznek ezek a lehetőségek. Őszintén szólva nem tudtam elképzelni, ez hogy nézhet ki, de elmentem egy edzésre, megnéztem, és mivel a vívás itthon nagyon erős parasportág, innentől jó esélyeim voltak arra, hogy élsportoló lehessek.

Te hogy látod, az átlagember mennyire tekint másként 2024-ben a parasportra, mint amikor te elkezdted?

Egyre ismertebbé válik, és minél inkább az, annál hétköznapibbként tekintünk rá. Szerintem ez a lényege az integrációnak. Én is normális életet élek, ami viszont újdonság tud lenni egy ép társamnak. Amikor megismernek, már ugyanúgy kezelnek minket, mint egy hétköznapi embert. Erre a szintre kell eljutni, ez a legfontosabb.

Hajmási Éva
Fotó: Nagy Balázs

Szerinted mennyire komoly része egy parasportoló tevékenységének az ilyen típusú aktivizmus, a parasport és a sérült emberek láthatóvá tétele?

Ez nagyon fontos. Persze ha felkészülési időszakunk van, akkor ott van a fókusz, de ha valaki példát tud mutatni, azt meg is kell tennie. A mai világban nagyon fontos valamibe kapaszkodni.

Én elszenvedtem egy balesetet, de nagyon szép dolgot hoztam ki belőle.

Az emberek elgondolkodhatnak azon, hogy másoknak is vannak küzdelmei, nincsenek egyedül egy-egy nehéz helyzetben. De nem is kell ehhez élsportolónak lenni – ha valaki egy hátránnyal szépen tudja vinni a hétköznapokat, az is fontos, és példaértékű.

Küldetésednek érzed azt is, hogy segíts azoknak, akik épp frissen küzdenek egy életüket örökre megváltoztató baleset következményeivel, traumáival?

Nekem is fontos volt a balesetem után a rehabilitációs központban látni jó példát arra, hogyan él valaki ezzel tíz-tizenöt-húsz éve. És igenis vannak jó példák, csinos, ápolt, energikus emberek, egy ilyen példa nagyon nagy megerősítést tud jelenteni. Engem is sokáig hívott vissza a gyógytornászom azért, hogy csak mutassam meg magam és beszélgessek a friss sérültekkel. Ha tehetem, a mai napig megyek és hirdetem, hogy milyen fontos a parasport is, még ha nem is lesz mindenkiből élsportoló. Akinek sikerül, az viszont nagy megbecsültségre és elismerésre is számíthat.

Ha szívesen kitöltenél egy olimpiai kvízt, kattints ide!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.