Odavannak a külföldiek ezért a magyar épületért, a legjobbnak választották

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az építészet egyik legrangosabb díját kapta meg a Néprajzi Múzeum május 30-án Szingapúrban. A FIABCI nemzetközi díjátadóján a Magyar Zene Házát is jutalmazták.

Aranyéremmel jutalmazták a Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton (FIABCI World Prix d'Excellence) a Néprajzi Múzeumot, vagyis tulajdonképpen a világ legjobb középületének választották – írja az Index. Díjat nyert a Fudzsimoto Szú által tervezett Magyar Zene Háza is.

Szakértői zsűri választotta ki, melyik épület kapja a díjat 

A nemzetközi szakértőkből álló zsűri a két építményt fenntarthatósági, esztétikai és a látogatói élmény szempontjából is a világ legjobbjának ítélte. „A két különleges épület mára hazánk világszerte látható nevezetességeivé vált, és egyben a főváros és Magyarország új jelképei születtek meg bennük” – mondta Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: nem véletlen, hogy a Néprajzi Múzeum képviselte hazánkat a 2023-as Velencei Építészeti Biennálén is.

A díjat odaítélő FIABCI, a Nemzetközi Ingatlanszövetség, 30 évvel ezelőtt indította útjára a rangos elismerést, a Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatot. A nemzetközi zsűri 31 ország 63 elismert szakemberének részvételével döntötte el, melyik épület kapja a díjat.

Az építészet Oscar-díjának is szokták hívni az elismerést, amelyet az épület megkapott
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A Néprajzi Múzeumot a Ferencz Marcel vezette NAPUR Architect építésziroda tervezte, miután a 2016-ban meghirdetett meghívásos tervpályázaton egyhangúan az iroda tervét választotta ki a nemzetközi zsűri. A múzeum 2022 májusában nyílt meg, azóta különböző interaktív kiállítások, a Kerámiatér és a Liget Budapest Látogatóközpontja várja az érdeklődőket. Az épület tetején található 7 ezer négyzetméteres kert kedvelt találkozóponttá vált az elmúlt években. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.