Már ebben a városban is fizetned kell, ha be akarsz lépni

Olvasási idő kb. 1 perc

Olyan sok turista látogatja a svájci Alpokban fekvő települést, hogy Velencéhez hasonlóan itt is fizetnie kell az odalátogatóknak.

Aki járt már a svájci Berni-felvidék hegyvidéki régiójában, vagy látta már az ott készült fotókat, az megérti, miért özönlenek oda a turisták. Lauterbrunnen völgyének hatósága azonban ezt a tömeget meg szeretné fékezni, ezért próbálkozik a Velencében megismert módszerrel, írja a Portfolio.

Aki autóval érkezik a városba, annak fizetnie kell

A mesebeli szépségű településen jelenleg 800-nál kevesebben élnek, ennek ellenére a helyiek zsúfolt és szeméttel borított utcákkal küzdenek, ráadásul magas bérleti díjat kell fizetniük.

A svájci városba látogatóknak fizetniük kell
Fotó: Sean Pavone / Getty Images Hungary

Ezért vetették fel, hogy szedjenek belépődíjat az odalátogatók egy részétől.

Az 5 és 10 svájci frank közötti díjat egy telefonra telepíthető alkalmazáson keresztül kéne befizetniük azoknak, akik autóval utaznak át a településen.

Idézőjel ikon

A fizetés alól csak azok kapnak felmentést, akik szállodát vagy valamilyen kirándulást foglaltak, illetve, akik tömegközlekedéssel érkeznek a területre.

A világon már több mint 60 olyan úti cél van, ahol turistaadót kell fizetni, bár az ilyen idegenforgalmi adók bevezetése gyakran ellentmondásosnak bizonyul. A velencei belépési díjat például egyes helyiek tiltakozással fogadták, mivel úgy érezték, hogy otthonukat vidámparkká változtatják.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kovács Eszter
Kovács Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.