Magyar tudós az Amerikai Tudományos Akadémia tagjai között: ezt érdemes tudni Barabási Albert-Lászlóról

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Barabási Albert-László a hálózattudományban elért munkásságáért részesült az elismerésben. Épp egy budapesti kávézóban ült, amikor az NSA képviselője felhívta.

Barabási Albert-László speciális kutatási területen dolgozik a matematikai és fizikai tudományok határán. Ő a kilencedik magyar az Amerikai Tudományos Akadémia tagjai között. 

Az Akadémia 2005 óta hivatalosan is önálló kutatási területként határozta meg a hálózattudományt, amely nem csupán a matematika vagy a fizika része, hanem egy olyan tudományág, amelynek megvannak a maga kérdéskörei, melyek speciális kutatást és egyedi módszereket igényelnek.

A magyar tudóst nem csak itthon, a világon mindenütt elismerik
Fotó: Pavel Bogolepov / OpenBooks

Mi az a hálózattudomány?

Barabási saját elmondása szerint a hálózattudomány azt vizsgálja, hogy a hálózatok miként határozzák meg az életünket. A magyar tudós 1995 óta folytatja ezt a kutatási irányt, saját laboratóriumában, a Barabási Lab-ban azt vizsgálja kutatótársai segítségével jelenleg, hogy a hálózatok hogyan hatnak mindenre: a szubcelluláris genetikai interakcióktól elkezdve a szakmai kapcsolatokon keresztül egészen a siker eléréséig. A kutató szerint az általa is képviselt tudományág még meglehetősen fiatal, egy olyan új kutatási terület, ami csak nemrég találta meg a helyét a tudományos világban

A hírről tudósító amerikai egyetemi lap szerint ő az első olyan oktató, akit beválasztottak a NAS-ba a Northeastern Egyetem aktív dolgozói közül. Nem ez az első tudományos akadémiai tagsága, már korábban beválasztották többek között a Massachusettsi Tudományos Akadémia és az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagjai közé. 

Most pedig a NAS, vagyis a National Academy of Sciences, az Amerikai Tudományos Akadémia is felkérte őt. 

Korábban Bolyai-díjat kapott a magyar tudós

Barabási Albert-László, aki a fentiek mellett a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja is, 2019-ben Bolyai János Alkotói Díjat is kapott a köztársasági elnöktől. A nemzetközi hírű hálózatkutató az 1998-ban alapított díj tizedik kitüntetettje. 

Az 57 éves fizikus-hálózatkutató világszerte az egyik legismertebb magyar kutató, több tengerentúli egyetemen tanít, mindamellett itthon is hallgathatjuk előadásait. A Közép-európai Egyetem (CEU) professzora, illetve több tudományos bestseller szerzője. Egyik legismertebb műve az A képlet – A siker egyetemes törvényei című mű. Ebben a hálózatkutatás sikerrel kapcsolatos vizsgálatait elemzi, kiemelve, hogy

Idézőjel ikon

a siker valójában annak függvénye, mit gondolnak rólunk a többiek, és hogyan reagálnak a cselekedeteinkre.

Barabási Albert-László korábban a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökével, Lovász László matematikussal, és a cseh Jaroslav Nešetřil matematikussal közösen elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Synergy Grantjét. Az akkor nekik megítélt támogatás segítségével a hálózattudomány és a gráfelmélet legújabb eredményeire építve, a két tudományág tudósainak együttműködésével a nagy hálózatok működésének megértését vizsgálták. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.