Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A csernobili atomerőmű 38 évvel ezelőtti, ezrek életét megváltoztató, tragikus katasztrófája eleinte nem volt nyilvános. Magyarországot sem aznap, hanem később értesítették.
Két napig titkolta a Szovjetunió még tagországai és barátinak nevezett államvezetői elől is hírt. Ugyan a hírszerzések sejthették, hogy valami nagy baj történt, értesítést csak két nappal később, 1986. április 28-án közöltek.
Bár a szovjet vezetés igyekezett eltitkolni az atomkatasztrófát, a légkörbe került anyagokat nem lehetett nem észlelni. A széljárásnak köszönhetően, meglehetősen rövid időn belül észlelték, hogy valami történhetett, első ízben Svédországban vették észre a radioaktív felhőket.
Magyarországot Csernobilról napokkal később értesítették
A svédek délkeleti, a Szovjetunió irányából érkező radioaktívitással szennyezett felhőket azonosítottak. Ettől kezdve már nem lehetett sokáig hallgatni a balesetről, a nemzetközi hírekben hamar elterjedt, hogy nagy baj van. A felhő a Kárpátok szűrőjén átjutva április 29-én érte el hazánkba. Ekkorra azonban már megérkeztek az első híradások.
Magyar nyelven első ízben Bedő Iván a Magyar Rádió hírszerkesztőségének aznapi turnusvezetője jelentette be a katasztrófa tényét, a BBC híre alapján április 28-án este, a 21 órai hírekben. A hír közlését az ország vezetése másnap hajnalban tiltotta le, Bedő pedig büntetésben részesült.
"A szovjetunióbeli csernobili atomerőműben baleset történt. A jelentések szerint az egyik reaktor sérült meg, és többen megsebesültek. Az illetékesek megkezdték az ukrajnai atomerőműben keletkezett üzemzavar megszüntetését. A károk felszámolására kormánybizottságot hoztak létre. Stockholmban közben bejelentették, hogy Dániától Finnországig észlelték a radioaktív sugárzási szint hirtelen növekedését. Ottani szakértők szerint a radioaktív felhő rövid időn belül eljutott a Skandináv-félsziget fölé"
– számolt be a Petőfi Rádió 1986. április 28-án, este élő adásban.
Titokban terjedtek a hírek
A KFKI néhány munkatársa a balesetet követő délelőttön egy utcai telefonfülkéből több budapesti és megyeközponti óvodát, bölcsődét hívott fel telefonon, és figyelmeztette a pedagógusokat, hogy a sugárzás „olyan erős, hogy az veszélyes lehet a gyerekekre”. Az óvodákból terjedt aztán tovább a figyelmeztetés.
A szocialista országok vezetői a szovjet nyomás miatt általában a titkolózás mellett döntöttek, de a nemzetközi hírügynökségek beszámolói után végül mindenütt kénytelenek voltak hírt adni az atomerőművet érintő balesetről. Megpróbálták azzal nyugtatgatni a lakosságot, hogy a szovjetek urai a helyzetnek, és a lakosságnak nincs félnivalója, bármit ehetnek, ihatnek, és sétálhatnak a szabadban. Magyarország nyugati részén azonban a nyugati, jugoszláv és osztrák rádióadókon vagy külföldi rokonokon keresztül sokan értesülhetteka baleset igazi mértékéről, és meg tudták tenni a szükséges óvintézkedéseket.
Magyarországon az 1986-ban kapott többletdózis 0,2 mSv volt (egy mammográfiai felvétel 3 mSv), azonban a balesetet követő napokban Magyarország legszennyezettebb vidékein a tehenek pajzsmirigyében 50 kBq körüli aktivitást mértek.
