A szélsőséges nézetekkel nemcsak az a baj, hogy elméleti alapjaik a legtöbb esetben súlyos logikai problémákkal küszködnek, és legtöbb esetben félreértéseken, téves következtetéseken alapulnak. Hanem az is, hogy e csoportok és vezetőik számára az emberi élet gyakran semmit sem ér. Vagy csak nagyon keveset. Tévképzetek és kegyetlenség kombinációból születnek az emberiséget érintő legnagyobb tragédiák. A szemeteskukák esete pedig épp egy ilyen tragikus eseménnyel van összefüggésben.
Japán, 1995. március 20. Reggel van, ébred a világ egyik legnyüzsgőbb metropolisza, Tokió. Emberek milliói rohannak munkába, kezdik az iskolát, intézik hétköznapi teendőiket. A metrórendszer, a város artériája ezer irányba küldi szét a nyüzsgő tömeget, hogy élettel töltse meg a várost. De vannak olyanok, akik aznap azért kelnek fel, hogy megállítsák ezt a lüktetést. Egy vallási fanatikus szervezet tagjai szarinnal töltött zacskókkal léptek fel a metrókocsikra. A zacskókat a padlóra helyezték, kilyukasztották, majd elmenekültek a helyszínről. A szarin egy tiszta állapotában színtelen, szagtalan idegméreg, amelyet 1938-ban, Németországban fejlesztettek ki, eredetileg kártevők irtására. Bár hadászati alkalmazása is felmerült, végül nem vetették be éles helyzetben. A gáz belélegezve megbénítja az izomzatot és a légzőrendszert, ennek hatására lelassul a szívverés, leesik a pulzus, röviddel később pedig beáll a halál. A tokiói merényletben 12 ember azonnal, egy fő pedig később halt meg. Bár pontos adatok nincsenek, de megközelítőleg 5500-6000 ember szenvedett valamilyen károsodást.
Egy veszélyes vallási csoport felemelkedése
A merénylet után röviddel az Aum Sinrikjó nevű ítéletnapi csoportra terelődött a gyanú. Aum Sinrikjó annyit tesz: legfőbb igazság. Vezetőjüket, a már első ránézésre is őrültnek tűnő Macumoto Csizuót, tanítványai csak Aszahara Sókó mesternek hívták. A magát első felvilágosultak nevező mester kedvére szemezgetett a különféle vallási tanok között a tibeti buddhizmustól a Biblia ítéletnapi próféciáiig, mire kialakította saját tanait, és 1987-ben megalakította szektáját. A szektába egy háromlépcsős beavatási folyamaton keresztül lehetett belépni, a harmadik szint után válhatott valaki teljes körű taggá.
A tagok között számos befolyásos értelmiségit is meg lehetett találni, akik Japán elitegyetemein tanultak. Egyes források szerint olyan mély személyi kultusz volt a szektán belül, hogy aranyáron mérték Aszahara haját (amiből nem volt kevés neki) és fürdővizét is, de az egyes beavatási lépcsőfokok sem voltak ingyen. Egy-egy szintért horribilis összegeket fizettek ki: beszámolók szerint valaki 8000 dollárnak megfelelő összeget áldozott arra, hogy a vezető véréből igyon egy magasabb fokozat elérése érdekében. A világ végét is megjósolták, vízióikat a jelenések könyve inspirálta. A III. világháború káoszában kívánták átvenni a hatalmat Japánban, uralmukat pedig az egész világra ki akarták terjeszteni. Az Aum az 1995-ös támadások idején 50 ezer főt tudott a sorai között világszerte. Érdekes módon a terrorszervezet máig igen népszerű az egykori szocialista országokban: a BBC információi szerint 2016-ban 58 Aum Sinrikjóhoz köthető személyt utasítottak ki Montenegróból, akik közül csak páran voltak japán állampolgárok, a többség orosz származású, de voltak közöttük ukránok, fehéroroszok, üzbégek is.
Japán reakciója a támadássorozatra
A hatóságok napokon belül felgöngyölítették a szálakat, ugyanis hamar összekötötték a támadást az Aum által korábban elkövetett gyilkosságokkal, és lerohanták az Aum Sinrikjóhoz köthető telepeket, laborokat és más ingatlanokat, ahol megtalálták a szarintámadáshoz köthető előkészületek nyomait. Májusban pedig sikerült kézre keríteni a szekta vezetőjét és társait. Aszahara tagadta, hogy szervezetének bármi köze lett volna a merénylethez. De a tagok vallottak: elismerték felelősségüket a márciusi eseményekben, sőt a szervezet által elkövetett egyéb gyilkosságokat is, például egy jogász és családjának megölését, illetve olyan szektatagok félreállítását, akik veszélyt jelenthettek volna a vallási csoport célkitűzéseire nézve. Összesen 200 tagot tartóztattak le, a legfőbb vezetőket, köztük Aszaharát halálra ítélték, és miután kegyelmi kérelmét a bíróság elutasította, a társai után 2018-ban őt is kivégezték.
Japán és a szemeteskukák
A terrortámadás után a japán hatóságok azonnal komoly intézkedéseket léptettek életbe, hogy hasonló tragédiákat előzzenek meg. Ennek az intézkedéssorozatnak a részeként távolították el a közterületekről a szemeteskukákat, amelyek potenciális rejtekhelyei lehetnek vegyi fegyvereknek. Az intézkedések ellenére természetesen nagy ritkán azért lehet szemetesekkel találkozni, de ezek is átlátszó tárolóedénnyel vannak felszerelve.
Az, hogy a kukák eltűntek Japán utcáiról, jórészt a terrortámadásnak köszönhető. Hogy lassan 30 év alatt sem kerültek vissza, annak már inkább kulturális okai vannak. A japánok általában nagyon büszkék a magas szintű társadalmi kohéziójukra, hogy egységesen tudnak fellépni a közösségüket érintő problémák megoldásában. Emellett nagyon tisztelik a közösségi tereiket, ezért saját szemetüket inkább hazaviszik, mint hogy kidobják egy nyilvános helyen, megtisztelve ezzel a közösségi tereket, illetve egymást. Japán kukák nélkül is a világ egyik legtisztább országának számít.
