A Föld hatezer azonosított ásványa közül csak egy olyat ismerünk, amiből kizárólag egyetlen egy darab van a világon.
Abban az esetben, ha egy ásvány csak egyetlenegyszer keletkezik is, a minták könnyen feldarabolódhatnak, és széles körben szétszóródhatnak. Éppen ezért szinte elképzelhetetlen, hogy létezik a világon olyan ásvány, melyből csupán egyetlen darab van a Földön. Ez a drágakő pedig nem más, mint a kyawthuit.
Így néz ki a Föld legritkább ásványa
A kyawthuitot csak egyetlen drágakő formájában találták meg a mianmari Mogok környékén, és a Nemzetközi Ásványtani Szövetség 2015-ben ismerte el hivatalosan. Az egyetlen példány a Los Angeles megyei Természettudományi Múzeumban látható, és az ásványhoz kapcsolódó további érdekesség, hogy ennek szintetikus vegyületekből alkotott példányát a tudósok korábban már megalkották.
A kyawthuit áttetsző vöröses narancssárga színű, súlya pedig 1,61 karát (0,3 gramm). Kémiai összetételét tekintve bizmut, antimon és oxigén, valamint nyomokban tantál található benne. Alkotóelemei kapcsán elmondható, hogy mind a bizmut, mind az antimon ritka fémnek számít annak ellenére, hogy a földkéregben több bizmut van, mint amennyi arany, és több antimon, mint ezüst.
Miután az oxigén a kéreg legnagyobb mennyiségben előforduló eleme, ezért a szakemberek a kyawthuit ritkaságát sokkal inkább a keletkezésében, mintsem az összetételben látják.
Érdekes továbbá, hogy a bizmut olyan nehéz elem, hogy a kyawthuit sűrűsége több mint nyolcszorosa a víz sűrűségének, és duplája a rubinénak, így a kő még kisebb, mint amekkorának a súlya alapján gondolnánk.
A kyawthuit az egyetlen elismert bizmut-antimon-oxid, amely a Yangoni Egyetem egykori geológusáról, dr. Kyaw Thuról kapta a nevét.
Zafírvadászok fedezték fel a ritka drágakövet
Az egyetlen kyawthuit példányt egy patak medrében zafírvadászok fedezték fel, melyet a Nemzetközi Ásványtani Szövetség 2015-ben megkülönböztető ásványként hagyott jóvá. A kő tudományos leírása pedig csak 2017-ben jelent meg.
Különös egybeesés, hogy a Föld második legritkább ásványára, a paintitre, melyből alig egy maroknyit találtak, szintén Mianmarban bukkantak rá.
Az első paintitot új ásványként az 1950-es évek elején fedezték fel. Ez a hatszögletű ásvány kis mennyiségben krómot és vanádiumot tartalmaz, melyek hozzájárulnak az ásvány narancsvöröses és barnásvöröses színéhez, valamint nyomokban vas is található benne. A cirkónium mellett kisebb mennyiségű titán és hafnium is része az összetételének.
A Délkelet-Ázsiában található drágakövek bőségét a geológusok azzal a nyomással és hővel magyarázzák, amely akkor keletkezett, amikor mintegy 55 millió évvel ezelőtt India összeütközött Ázsiával.
A királyi családok gyakran több száz éves ékszereinek sokszor igen különös és titokzatos története van. Viktória svéd hercegnő különös esküvői tiarájának történetéért kattints ide.
