Einsteinnek volt egy lánya, akiről sokáig senki sem tudott: miért titkolták a létezését?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Einstein két fiú apja volt, azonban misztérium övezi azt a tényt, hogy született egy lánya is. Első feleségével titokban tartották lányuk létezését, kettejük kapcsolatát pedig a végsőkig ellenezték Einstein szülei. Sajnos nem adatott számukra családjuknak a felhőtlen boldogság.

Albert Einstein neve örökre fennmarad zseniális tevékenysége miatt, ám magánéletéről nem sokat tudni. A relativitáselmélet professzorának magánélete nem volt boldognak mondható, bár többször is átélhette az apaság örömét. Azt viszont kevesen tudják, hogy két fia mellett Einsteinnek volt egy titokban tartott lánya is. Létezését sötét rejtélyek övezik. 

Miért volt Lieserl létezése titok?

Mert házasságon kívül született. 1901-ben Mileva Marić, aki Einstein mellett fizikát és matematikát tanult a zürichi Politechnikumban, otthagyta az iskolát, hazatért Szerbiába, és a következő évben megszülte professzorával, azaz Einsteinnel közös lányukat. Einstein és Marić 1903-ban házasodtak össze.

De aztán Lieserl Einstein eltűnt, és egészen jóval Marić és Einstein 1948-ban és 1955-ben bekövetkezett haláláig rejtve is maradt a létezése. Einstein életrajzírói csak 1986-ban, a kettejük közötti évtizedes személyes levelek felfedezésekor tudták meg, hogy egyáltalán létezett egy lánygyermekük is.

Einstein világhírű arckifejezését máig utánozzák
Fotó: seb_ra / Getty Images Hungary

Mi történt Albert Einstein egyetlen lányával?

Lieserl Einstein 1902. január 27-én született Újvidéken, az akkori Osztrák–Magyarországhoz, ma Szerbiához tartozó Magyar Királyság területén. És itt meg is áll a történet, mert nagyjából ennyit tudnak csak biztosan a kutatók Albert Einstein lányának életéről.

1902. február 4-én Albert Einstein ezt írta Mileva Marićnak: „Halálra rémültem, amikor megkaptam apád levelét, mert már sejtettem, hogy baj van.”

Mileva éppen akkor hozta világra Einstein első gyermekét, egy lányt, akit Lieserlként emlegettek. Einstein akkoriban Svájcban élt, Marić pedig visszatért szülővárosába, Szerbiába, tehát a páros nem élt együtt, Einstein pedig nem láthatta lányát.

„Egészséges-e és sír-e már rendesen? Milyen színű a szeme? Kettőnk közül kire hasonlít jobban?” –efféléket kérdezett leveleiben Einstein.

A fizikus kérdései csak folytatódtak és folytatódtak. Végül ezt írta: „Annyira szeretem őt, pedig még nem is ismerem!”

Albert arról is megkérdezte Milevát: „Nem lehetne őt lefényképezni, ha egyszer újra teljesen egészséges leszel?”. Könyörgött szerelmének, hogy készítsen egy rajzot a lányáról, és azt küldje el neki.

„Sírni már biztosan tud, de nevetni majd csak később tanul meg” – tűnődött Einstein. „Ebben rejlik egy mély életigazság” – írta a tudós. 

De amikor Mileva 1903 januárjában Alberthez utazott a svájci Bernbe, hogy összeházasodjanak, nem hozta magával Lieserlt. A gyermek látszólag eltűnt minden feljegyzésből. Lieserl Einstein szellemmé vált. Valójában egyetlen 1903 után keltezett levélben sem szerepel már Lieserl nevének említése.

Lieserl Einstein keresése

Amikor a tudósok megtudták, hogy Albert Einsteinnek volt egy lánya, gőzerővel megkezdődött a róla szóló információk keresése. A történészek azonban nem találták meg Lieserl Einstein születési anyakönyvi kivonatát. 

Egyetlen orvosi feljegyzés sem maradt fenn utána, még a gyermek halálára utaló halotti bizonyítványt sem találtak.

Valószínűleg még a „Lieserl” sem a kislány igazi neve. Albert és Mileva leveleikben többször hivatkoztak „Lieserl”-re és „Hanserl”-re, általános német nemű kicsinyítőképzős nevekre, amikor arra utaltak, hogy lányt vagy fiút szeretnének. A terhesség azonban felborította a pár életét és megzavarta Mileva terveit. Ő volt az egyetlen nő Einstein osztályában a zürichi Politechnikumban, de miután megtudta, hogy terhes, visszalépett a programtól, hogy az anyaságra koncentrálhasson.

Családja ellenérzései ellenére Albert feleségül vette Milevát. De csak miután Lieserlt Szerbiában hagyta, ahol Mileva családja gondoskodott róla.

Miért titkolták?

A fizikusnak volt indítéka arra, hogy elrejtse törvénytelen lányát. Egy svájci szabadalmi hivatalban dolgozva egy házasságon kívüli gyermek még azelőtt megakaszthatta volna a karrierjét, mielőtt az elkezdődött volna.

Einstein leveleiben utoljára 1903 szeptemberében említi név szerint Lieserlt. „Nagyon sajnálom, ami Lieserllel történt” – írta Albert Milevának. „Olyan könnyű a skarlátnak áldozatul esni.” Utalva ezzel kétértelműen gyermekük sorsára.

A lány tehát valószínűleg 21 hónapos kora körül betegedett meg skarlátban. Einstein levele azonban arra utal, hogy a lány azt túlélte. „Mivel van a gyermek bejegyezve? Óvintézkedéseket kell tennünk, hogy később ne legyenek gondjai” – írta.

A nyomok alapján két elméletet van a tudósoknak: Lieserl vagy meghalt gyermekként, vagy Einsteinék örökbe adták őt, ezért nincs nyoma.

Azt nem tudjuk, mi lett a tudós lányának sorsa
Fotó: Pekic / Getty Images Hungary

Mi történt Lieserl Einsteinnel?

1999-ben Michele Zackheim író kiadta az Einstein lánya című könyvet: The Search for Lieserlt. Miután éveken át nyomokat keresett és szerbeket kérdezett az Einstein családról, Zackheim kidolgozott egy elméletet.

Lehetséges, hogy Albert, aki annyira vágyott egy fényképre a lányáról, valójában soha nem is találkozott Lieserl Einsteinnel.

Az is lehetséges, hogy Albert eltitkolta Lieserlt a családja elől is. Mindenesetre néhány héttel Lieserl születése után Einstein édesanyja a következőket írta: „Ez a Marić kisasszony életem legkeservesebb óráit okozza nekem. Ha hatalmamban állna, mindent elkövetnék, hogy száműzzem őt a látóhatárunkról, nagyon nem szeretem őt.” Gyerekről nem tesz említést az asszony.

Újabb baba

1904-ben Mileva rájött, hogy ismét várandós. Várt azzal, hogy elmondja a hírt Albertnek, mert félt a reakciójától.

„Egy cseppet sem haragszom, hogy szegény Dollie újabb fiókát keltet” - mondta a fizikus a feleségének. „Sőt, örülök neki, és már elgondolkodtam azon, hogy nem kellene-e gondoskodnom arról, hogy kapjunk egy új Lieserlt.” Mileva két fiút szült Einsteinnek, mielőtt kapcsolatuk tönkrement volna: a tudós fiai, Hans és Eduard már megélhették a felnőttkort, így Einstein is megtapasztalhatta az apaság örömeit. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Berényi Bianka
Berényi Bianka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.

Szülőség

Így nem árt a képernyőidő a gyereknek: ezt a 3 dolgot fontold meg

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.

Testem

Kiváltható bármivel a naptej? Tények és tévhitek a fényvédelemről

A naptejet nagyon sokan nem szeretik, mert körülményes használni, ráadásul mesterséges anyag, féltik tőle a bőrüket. Sokan étkezéssel igyekeznek a bőrük védelmét erősíteni, vagy úgy érzik, ez a szerv képes megvédeni magát, ahogyan tette évezredeken keresztül, de a helyzet sajnos megváltozott, és ma a naptej használata nem kikerülhető, ha a bőr védelméről van szó.

Testem

Ezért ébredsz magas vércukorral: érdemes komolyan venni a hajnali jelenséget

Sok cukorbetegséggel vagy inzulinrezisztenciával élő ember számára ismerős a bosszantó forgatókönyv: a lefekvés előtt végzett mérés még tökéletes értéket mutat, az ébredés utáni első ujjbegyes teszt viszont indokolatlanul magas vércukorszintet jelez. Ilyenkor a legtöbben rögtön a vacsorában keresik az okokat, és bűntudatot éreznek, pedig a háttérben nem feltétlenül az étkezés áll. A reggeli magas értékek mögött összetett biológiai folyamatok, hormonális hatások és terápiás tényezők is meghúzódhatnak, amelyeket fontos időben felismerni.

Offline

Nem véletlenül van tele állatokkal Frida Kahlo híres képe: drámai események állnak a háttérben

A mexikói születésű Frida Kahlo azon kevés festők közé tartozik, akiknek egyedi stílusát a képzőművészetekben kevésbé jártas szem is gyakran felismeri; és aki saját festői látásmódjával egy olyan vizuális világot teremtett, ami évtizedekkel túlélte őt – népszerűsége pedig a mai napig töretlennek tűnik. Az ikonikus vizualitás mellett azonban a latin-amerikai művésznő karakterével a szenvedés is – már életében – összefonódott, tragikus sorsa gyakran festményeiben öltött formát.

Offline

Neki köszönhetjük a Jancsi és Juliskát: Dorothea Wild ihlette a leghíresebb Grimm-meséket

Amikor a Grimm fivérek nevét halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Jacob és Wilhelm maguk találták ki a gyerekkorunkat végigkísérő, sokszor rémisztő történeteket. A valóságban azonban a testvérpár inkább elszánt gyűjtő volt, mintsem szépíró. Járták a vidéket, történetmesélőket kerestek, a legnagyobb kincsükre pedig közvetlenül a szomszédságukban bukkantak rá. Egy fiatal, élénk képzelőerejű lány, Dorothea Wild nélkül a világ ma sokkal szegényebb lenne: ő volt az a rejtélyes múzsa és mesemondó, akinek a Jancsi és Juliskát, valamint számos más, halhatatlan klasszikust köszönhetünk.

Világom

Aquapark a 17. században: rejtett szökőkutakkal fröcskölte le sznob vendégeit a salzburgi érsek

Képzeljük csak el, hogy a 17. század elején járunk. Elegáns, selyembe és bársonyba öltözött arisztokraták, grófok és püspökök sétálgatnak egy csodálatos barokk kastély kertjében, halk zene szól, az asztalok roskadoznak a finom falatoktól. A házigazda intésére a vendégek helyet foglalnak a márványasztal körül, ám az emelkedett hangulatot hirtelen sikoltozás töri meg: a kőpadokból és a földből váratlanul jéghideg vízsugarak lövellnek a magasba, bőrig áztatva a gyanútlan, merev etikett szerint feszengő úri társaságot. Mindez nem egy modern kandi kamera forgatókönyve, hanem a salzburgi Hellbrunn-kastély mindennapos valósága volt bő négyszáz évvel ezelőtt.

Világom

Messi nem lenne vb-sztár, ha hormoninjekcióit nem fizeti ki a Barcelona

Mindössze 170 centis magasságával gyakran ma is gúnyolódás céltáblájává válik az interneten az argentin futballsztár, Lionel Messi, akinek vb-szereplése máris rekorddöntő: a tornák történelmében a legtöbb gólt szerző játékossá vált a sztár. A magasságával a neten viccelők közt sokan vannak ugyanakkor olyanok is, akik nem tudják, hogy a focista testmagasságába növekedésihormon-hiánya is beleszólt.