100 ezer dollárért kelt el Zelenszkij ikonikus polárpulcsija: történelmi figurák híres viseletei

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mi kerül százezer dollárba egy pulóveren? Az, hogy Volidimir Zelenszkij hordja szinte minden médiamegjelenése alkalmával. Zöld pólójával együtt az ikonikus viseletek sorába került be ez a ruhadarab, de nem ő az egyetlen történelmi híresség, aki trendet indított el.

A hatalmas összeget egy londoni árverésen adták ki a pulcsiért: Olena Zelenszka, az ukrán first lady játékokat ajánlott fel az alkalomra, férje, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig egy aláírt polárpulóvert juttatott el ide. A ruhadarabnak jelentősége van azon túl is, hogy azt egy sokak által háborús hősnek tekintett politikus viselte: a barna felső szimbólumává vált annak, hogy Zelenszkij drága kiegészítők és luxusholmik helyett egy egyszerű, praktikus, és nem utolsósorban ukrán márkájú pulcsit visel, az összetartozást is kifejezve.

Így lett Zelenszkij pulóvere szimbólum

Zelenszkij a háborút megelőzően ugyanúgy ingben, nyakkendőben és öltönyben mutatkozott, ahogyan kollégái világszerte – röviddel azt követően, hogy február 24-én az orosz csapatok benyomultak országába, öltözködése nagy fordulatot vett.

Míg Vlagyimir Putyin luxusmárkák drága ruházatát viseli azóta is, hogy tart a háború, ő zöld és barna, egyszerű pólókra és pulóverekre váltott,

extravagáns „kiegészítőnek” legfeljebb a golyóálló mellényt lehet rajta időnként látni. Ezzel élete szerepét alakítja a színészből lett elnök: az egyszerű embert, aki az őt megválasztók közül egy.

Annyit viseli ezt a pulóvert Zelenszkij, mintha nem is lenne más a szekrényében: a híres viseletnek megvan a maga üzenete
Fotó: Chris J Ratcliffe / Getty Images Hungary

Az M-TAC márkát nem véletlen hordja előszeretettel osztrák és kaliforniai gyártók ruhadarabjai mellett: ez egy ukrán taktikai ruházatot forgalmazó brand, amely az ukrán hadseregnek nem szállít, ugyanakkor az egyik legnagyobb taktikai ruházattal foglalkozó márka az országban. Külföldön is kaphatók termékei, de gyakorlatilag lehetetlen már egy-egy ruhadarabjukhoz hozzájutni, mivel azok népszerűek lettek Zelenszkijnek köszönhetően – és mivel nem tudnak új darabokat gyártani a háború sújtotta Ukrajnában, így a készlet kifogyott.

Royal fashion a Napkirály udvarából

Bőven nem ő az első, és egyben valószínűleg az utolsó sem, aki egy ruhadarabbal együtt vonul majd be a történelembe. XVI. Lajos, a Napkirály például igazi divatdiktátornak számított a maga korában: ő tette népszerűvé a piros sarkú cipő viseletét a férfiak körében, populárissá tette a parókát, valamint bevezette azokat az élénk színeket és szabásokat, melyeknek köszönhetően teljes dress code alakulhatott ki az udvarban: uralkodásának ideje alatt a divat központjává is vált egyben a francia udvar.

Benjamin Franklin is divatdiktátor volt, amellett, hogy az amerikai Függetlenségi nyilatkozat megszövegezésében nyújtott segédkezet: a francia nemeseket felrázta sapkáival, miután 1776-ban Párizsba érkezett, hogy támogatókat szerezzen. A hódbundából készített darabok hatására a francia nők azt kérték fodrászaiktól, olyan hajat fésüljön nekik, mintha prémsapka lenne a fejükön.

A női blúz elődje is egy történelmi híresség viselete

Sokakat minden bizonnyal meglep majd, hogy a blúzok divatját nem egy nő teremtette meg: Giuseppe Garibaldinak és a vörösingeseknek köszönhető, hogy sokan ezt a ruhadarabot választják, amikor formális alkalmakra keresnek megfelelő ruházatot. 

Garibaldi harcosainak nem volt pénze arra, hogy igazi uniformisban vonuljanak harcba, ezért laza, bő szabású, piros ingeket hordtak.

Garibaldi a vörös ingben
Fotó: Fototeca Storica Nazionale / Getty Images Hungary

Ahogyan Garibaldi népszerűsége nőtt, úgy egyre több nő kezdte el követni a stílust, amelyet a praktikum diktált – a 19. század végén már meg is jövendölték, hogy ez az alapdarab meg fogja reformálni a nők öltözködését. Ez így is történt: ha nem lettek volna a vörösingesek, a blúz nevet viselő ruhadarab talán soha nem születik meg.

VII. Edvárd angol király felesége, Alexandra egy igazi statement ékszert vezetett be: az úgynevezett choker nyakéket ő azért viselte, hogy elfedje a nyakán látható sebhelyet, de ez senkit nem akadályozott meg abban, hogy kövesse a szokást. Annyira nem, hogy még abban is utánozták őt az előkelő hölgyek, amiben nem kellett volna: bicegő járását azzal igyekeztek a lehető legautentikusabban visszaadni, hogy eltérő sarokmagasságú cipőket vettek fel. Nem csoda, hogy a korabeli sajtó elgondolkodott azon, vajon a divatmajmolásnak hol vannak a határai…

Churchill, a divatikon

Ha szívesen hordasz overallt, más néven rompert, meg fog lepni, mely történelmi személyiség mutatkozott ilyen viseletben gyakran. Annyit segíthetünk, hogy ugyanő gyakorta viselt pöttyös csokornyakkendőt. Winston Churcillről van szó, aki a világháború idején méretre szabatott overallokat hordott, melyeket a legkülönbözőbb anyagokból készíttetett el, és a Roosevelttel vagy Eisenhowerrel való találkozókra sem szégyellt felvenni.

Az már sokkal kevésbé meglepő, hogy Jacqueline Kennedyt a stílusikonok közt tartjuk számon.

Kalapjai, fejre kötött selyemsáljai, fehér kesztyűi és oversize napszemüvegei a modern nő ruhatárában is helyet kaphatnak,

hiszen aktuális, örök darabokról van szó.

II. Erzsébet, a feltűnés mestere

A világ legidősebb uralkodója, II. Erzsébet kosztümjei is emlékezetesek: édesanyja, a néhai anyakirálynő cukorkaszínű kosztümöket viselt idős korában is, és II. Erzsébet is élénk színekbe öltözik, amikor nyilvánosan jelenik meg – igaz, a 96 éves uralkodó mostanra ezt egyre ritkábban teszi meg egészségügyi problémái miatt.

A róla elnevezett londoni metróvonal megnyitójára is vidám, napsárga kosztümben érkezett az urlakodó
Fotó: WPA Pool / Getty Images Hungary

Esetében azt is tudjuk, mi az az egyszerű ok, ami ide vezet: II. Erzsébet szeretné, hogy kitűnjön a tömegből, és biztosan tudják, hogy alattvalói a királynőt látták. Általában hatalmas tömeget vonzó rendezvények alkalmával ez okos taktikának tűnik, melyet már unokájának, Vilmos hercegnek felesége, Katalin is kezd magáévá tenni – nyilvános eseményeken sokszor visel valamilyen igen feltűnő színt.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.

Testem

Éveken át rejtve maradhat ez a súlyos betegség: innen tudhatod, hogy gond van a májaddal

A májbetegségek egyik legnagyobb veszélye, hogy sok esetben évekig teljesen észrevétlenül, tünetmentesen fejlődnek a szervezetben. Mire a panaszok egyértelművé és zavaróvá válnak, a szerv károsodása gyakran már előrehaladott stádiumban van. Bár a májunk elképesztő módon képes regenerálódni, a nem alkoholos zsírmáj és a krónikus gyulladások csendben pusztítják a sejteket. Utánajártunk, milyen rejtett, hétköznapi tünetek – mint a makacs bőrviszketés vagy a koncentrációs zavarok – utalhatnak arra, hogy baj van, és melyek azok a kritikus laborértékek, amelyeket évente egyszer mindenkinek ellenőriztetnie kellene.

Offline

Gyászruhás esküvő a Habsburg-házban: Mária Terézia lánya fellázadt a kényszerházasság ellen

Mária Terézia udvarában a hercegnők sorsa elrendeltetett: politikai kényszerházasságok áldozataivá váltak. Kivéve egyet. A császárné imádott kedvence, Mária Krisztina főhercegnő volt az egyetlen, aki kivívta magának a jogot, hogy élete szerelméhez menjen hozzá. Az udvari intrikák és egy váratlan családi tragédia miatt azonban a történelem legkülönösebb menyegzője lett az övék: az ifjú pár és a teljes násznép tetőtől talpig fekete gyászruhában vonult az oltár elé. Utánajártunk a Habsburg-ház legnagyobb családi botrányának.

Önidő

Így változtatta gyermekparadicsommá Zebegényt a jótékony grófnő: a mesebeli házakat te is kibérelheted

Zebegény szívében rejtőzik egy utca, amelynek kék manzárdtetős, zöld kerítéses házain, ajtóin és házszámain sárgálló napraforgók díszelegnek. A mesebeli homlokzatok mögött a Dunakanyar legmeghatóbb titka lakozik. Az 1920-as évek végén egy főúri asszony, Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska – aki korábban az ország első csecsemőotthonát is létrehozta – ide költözött, megvásárolta a házakat, és egy varázslatos gyermekparadicsomot alapított. Az itt működő Virágegyletben a szegény sorsú kicsik korukat megelőzve tanultak környezettudatosságot és botanikát.