Startol a paralimpia: így működik a másképp képesek ötkarikás játéka

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ma startol Pekingben a XIII. Téli Paralimpiai Játékok – az itt versenyzők paralimpikonok heroikus teljesítményét bonyolult rendszer segít összehasonlíthatóvá tenni.

A fizikai, intellektuális vagy látási nehézségekkel küzdő sportolók számára létrehozott, speciális játékok lehetővé teszik, hogy a világ legkülönbözőbb tájain élő, eltérő jellegű fogyatékossággal élő élsportolók össze tudják mérni erejüket – az egy kategóriában szereplők ránézésre nagyon eltérő jellegzetességekkel is bírhatnak, a paralimpia bonyolult osztályozási rendszere azonban biztosítja, hogy senki ne legyen a többiekhez képest indokolatlan előnyben a versenyszámokban. Nem minden fogyatékossággal élő jogosult a paralimpiai indulásra, és aki egy sportágban jogosult, az nem biztos, hogy egy másikban is elindulhatna. Bonyolultnak hangzik? Elmagyarázzuk a rendszer működését.

Így kategorizálják a paralimpia indulóit

Először is tíz különböző kategóriába sorolják azokat a fogyatékosságokat, és aki ezek valamelyikében érintett, az indulhat a játékokon. Ezek a következők:

  • Csökkent izomerő
  • Csökken passzív mozgástartomány
  • Végtaghiány
  • Lábak hosszának eltérése
  • Alacsony termet (például androchoplasia miatt)
  • Feszes izomzat
  • Ataxia (mozgás rendezettségének hiánya)
  • Atatózis (akaratlan, görcsös mozgás)
  • Látáskárosodás
  • Értelmi fogyatékosság
Pekingben mérik össze erejüket a paralimpikonok is
Fotó: Amy Sussman / Getty Images Hungary

Miután meghatározták, hogy egy sportolónak van-e olyan károsodása, amely alapján jogosult lehet a parasportra, meg kell határozni, hogy megfelel-e a „minimális károsodási kritériumoknak” is. Minden sportág besorolása rendelkezik olyan szabályokkal, amelyek leírják, milyen súlyosnak kell lennie a károsodásnak ahhoz, hogy egy sportolót paralimpiai versenyzésre alkalmasnak lehessen tekinteni – azaz ne legyen előnye a többiekhez képest állapotából kifolyólag.

A minimális károsodási kritériumok közé tartozik például az alacsony termetű sportolók esetében meghatározott maximális magasság vagy a végtaghiányos sportolók esetében meghatározott amputációs szint. A kritériumok tudományos kutatásokon alapulnak.

Osztályokba is sorolják őket

Ezt követően a sportágon belül osztályokat alakítanak ki: ezeket aszerint határozzák meg, hogy a károsodás szintje milyen mélységben befolyásolja az adott sportág űzésére való lehetőséget. A minősítési folyamatot képzett orvosszakértők végzik, akik az osztályozást átfogó adatok és elemzések alapján folytatják. Egyes sportágaknál, mint például a téli játékokon is szereplő parahoki, egyetlen kategória van csak, míg másoknál, mint amilyen a nyári játékokon szereplő paraúszás, tíz kategória is létezik. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon hosszúságú távon több versenyt tartanak a különböző kategóriákba tartozó paralimpikonok számára, és több aranyérmet is osztanak ki a kategóriák szerint.

Nehéz kicselezni a rendszert, de volt már rá példa

A rendszer nagyon bonyolult, és maximálisan igyekszik kizárni a jogosulatlan előnyöket. A parakosárlabda esetében például minden, a pályán tartózkodó sportoló pontot kap aszerint, mennyire akadályozza őt a sportágban károsodása. A legkevesebb akadállyal küzdő sportoló 4,5 pontot, a legtöbbel megbirkózó 1 pontot kap – az egy csapatban egyszerre a pályán tartózkodó pontjainak száma pedig sosem haladhatja meg a 14-et a fair play jegyében.

Egy ilyen összetett rendszer esetében persze felmerülhet a kérdés: mennyire teremt lehetőséget a bonyolult szisztéma arra, hogy valaki csaljon? Bizony, előfordult egy híres eset a 2000-es nyári paralimpián, amikor is az aranyérmes, értelmi sérült kosárlabdázókból álló spanyol csapat tizenkét tagja közül tízről derült ki az, hogy nem indulhatott volna a játékokon. Az ilyesmi azonban ritkaságszámba megy, mivel a sportolókat osztályokba soroló szakemberek folyamatosan figyelik a paralimpikonokat edzés közben is, és nagyon körültekintően hozzák meg döntéseiket.

Lesz magyar induló is Pekingben

Magyarország ötödik alkalommal delegálhat sportolót a téli paralimpiára: Dumity Richárd alpesi síző óriás-műlesiklásban és műlesiklásban kapott szabadkártyát az indulásra. A monosíző versenyző eredetileg a 2026-os milánói játékokra szeretett volna eljutni, de már négy évvel hamarabb lehetősége nyílik arra, hogy megmérettesse magát – szurkoljunk neki együtt, hogy Pekingből minél szebb teljesítménnyel térhessen haza, ezzel csatlakozhasson sikeres paralimpikonjaink táborához!

 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.