Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ma startol Pekingben a XIII. Téli Paralimpiai Játékok – az itt versenyzők paralimpikonok heroikus teljesítményét bonyolult rendszer segít összehasonlíthatóvá tenni.
A fizikai, intellektuális vagy látási nehézségekkel küzdő sportolók számára létrehozott, speciális játékok lehetővé teszik, hogy a világ legkülönbözőbb tájain élő, eltérő jellegű fogyatékossággal élő élsportolók össze tudják mérni erejüket – az egy kategóriában szereplők ránézésre nagyon eltérő jellegzetességekkel is bírhatnak, a paralimpia bonyolult osztályozási rendszere azonban biztosítja, hogy senki ne legyen a többiekhez képest indokolatlan előnyben a versenyszámokban. Nem minden fogyatékossággal élő jogosult a paralimpiai indulásra, és aki egy sportágban jogosult, az nem biztos, hogy egy másikban is elindulhatna. Bonyolultnak hangzik? Elmagyarázzuk a rendszer működését.
Így kategorizálják a paralimpia indulóit
Először is tíz különböző kategóriába sorolják azokat a fogyatékosságokat, és aki ezek valamelyikében érintett, az indulhat a játékokon. Ezek a következők:
- Csökkent izomerő
- Csökken passzív mozgástartomány
- Végtaghiány
- Lábak hosszának eltérése
- Alacsony termet (például androchoplasia miatt)
- Feszes izomzat
- Ataxia (mozgás rendezettségének hiánya)
- Atatózis (akaratlan, görcsös mozgás)
- Látáskárosodás
- Értelmi fogyatékosság
Miután meghatározták, hogy egy sportolónak van-e olyan károsodása, amely alapján jogosult lehet a parasportra, meg kell határozni, hogy megfelel-e a „minimális károsodási kritériumoknak” is. Minden sportág besorolása rendelkezik olyan szabályokkal, amelyek leírják, milyen súlyosnak kell lennie a károsodásnak ahhoz, hogy egy sportolót paralimpiai versenyzésre alkalmasnak lehessen tekinteni – azaz ne legyen előnye a többiekhez képest állapotából kifolyólag.
A minimális károsodási kritériumok közé tartozik például az alacsony termetű sportolók esetében meghatározott maximális magasság vagy a végtaghiányos sportolók esetében meghatározott amputációs szint. A kritériumok tudományos kutatásokon alapulnak.
Osztályokba is sorolják őket
Ezt követően a sportágon belül osztályokat alakítanak ki: ezeket aszerint határozzák meg, hogy a károsodás szintje milyen mélységben befolyásolja az adott sportág űzésére való lehetőséget. A minősítési folyamatot képzett orvosszakértők végzik, akik az osztályozást átfogó adatok és elemzések alapján folytatják. Egyes sportágaknál, mint például a téli játékokon is szereplő parahoki, egyetlen kategória van csak, míg másoknál, mint amilyen a nyári játékokon szereplő paraúszás, tíz kategória is létezik. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon hosszúságú távon több versenyt tartanak a különböző kategóriákba tartozó paralimpikonok számára, és több aranyérmet is osztanak ki a kategóriák szerint.
Nehéz kicselezni a rendszert, de volt már rá példa
A rendszer nagyon bonyolult, és maximálisan igyekszik kizárni a jogosulatlan előnyöket. A parakosárlabda esetében például minden, a pályán tartózkodó sportoló pontot kap aszerint, mennyire akadályozza őt a sportágban károsodása. A legkevesebb akadállyal küzdő sportoló 4,5 pontot, a legtöbbel megbirkózó 1 pontot kap – az egy csapatban egyszerre a pályán tartózkodó pontjainak száma pedig sosem haladhatja meg a 14-et a fair play jegyében.
Egy ilyen összetett rendszer esetében persze felmerülhet a kérdés: mennyire teremt lehetőséget a bonyolult szisztéma arra, hogy valaki csaljon? Bizony, előfordult egy híres eset a 2000-es nyári paralimpián, amikor is az aranyérmes, értelmi sérült kosárlabdázókból álló spanyol csapat tizenkét tagja közül tízről derült ki az, hogy nem indulhatott volna a játékokon. Az ilyesmi azonban ritkaságszámba megy, mivel a sportolókat osztályokba soroló szakemberek folyamatosan figyelik a paralimpikonokat edzés közben is, és nagyon körültekintően hozzák meg döntéseiket.
Lesz magyar induló is Pekingben
Magyarország ötödik alkalommal delegálhat sportolót a téli paralimpiára: Dumity Richárd alpesi síző óriás-műlesiklásban és műlesiklásban kapott szabadkártyát az indulásra. A monosíző versenyző eredetileg a 2026-os milánói játékokra szeretett volna eljutni, de már négy évvel hamarabb lehetősége nyílik arra, hogy megmérettesse magát – szurkoljunk neki együtt, hogy Pekingből minél szebb teljesítménnyel térhessen haza, ezzel csatlakozhasson sikeres paralimpikonjaink táborához!
