Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy filmforgatás jó esetben – a megfeszített munka dacára is – pozitív élmény a stábnak és a színészeknek, előfordul azonban, amikor valami nagyon félresikerül, és kellemetlen pillanatokat kell átélniük a jelenlévőknek. A legnagyobb sztárokkal is előfordult, hogy dühösen kiviharzottak egy-egy forgatásról: egyeseknek a zöld vászonnal gyűlt meg a bajuk, mások kollégáik viselkedését okolták a távozásért. Ezekből a sztorikból gyűjtöttünk egy csokorra valót.
Ian McKellen – A hobbit
A brit színészlegenda neve sokak számára egybeforrt a Gyűrűk ura bölcs varázslójával, Gandalffal: McKellen saját elmondása szerint kifejezetten élvezte a háromrészes fantasyeposz új-zélandi forgatását, ezért örömmel bújt ismét a mágus bőrébe, amikor Peter Jackson rendező újabb Tolkien-adaptációhoz kérte fel. A hobbit-trilógia forgatása azonban hatalmas csalódást okozott a színész számára: míg a korábbi három filmben vadregényes tájakon barangolhatott, ezúttal a jelenetek nagy részét egy steril zöld háttér előtt kellett eljátszania, ami igazán kiakasztotta őt. A sokadik green screenes napon McKellen a kamerák előtt tört össze, könnyekkel küszködve úgy döntött, otthagyja a produkciót: szerencsére Jackson végül meggyőzte őt a maradásról, a színész pedig a veteránok profizmusával igyekezett túlélni a kellemetlen munkakörülményeket.
Brad Pitt – Interjú a vámpírral
Az akkoriban feltörekvő fiatal színésznek számító Brad Pitt remek kiugrási lehetőségként tekintett az Anne Rice gótikus regényéből filmre adaptált 1994-es Interjú a vámpírral társfőszerepére, a forgatókönyvet elolvasva azonban csalódnia kellett: úgy érezte, az adaptáció kiherélte a karakterét, Louist, aki a könyvhöz képest sokkal jelentéktelenebb figurává, a Tom Cruise által játszott Lestat „csicskásává” vált ezáltal. Elégedetlenségét csak még jobban fokozta a forgatás, ahol vastag sminkben, parókában, vámpírfogakkal, szúrós kontaktlencsével és többnyire sötétben kellett naphosszat dolgoznia: egy ponton végleg megelégelte a vesződségeket, és felhívta David Geffen producert, mennyi pénzbe fájna, ha otthagyná a filmet. A válasz – nagyjából 40 millió dollárba – végül meggyőzte a színészt a maradásról: döntése jónak bizonyult, az Interjú a vámpírral nagy sikert aratott és a jelentős hollywoodi sztárok sorába emelte őt.
Carl Weathers – Rocky IV.
Sylvester Stallone író-rendező-főszereplő egyedi módját választotta a hidegháborús konfliktus rendezésének: a negyedik Rocky-filmben a főhős a szabadság, a kapitalizmus és Amerika nevében győzelmet arat a szovjetek szuperbokszolója, Ivan Drago (Dolph Lundgren) felett, aki egy erődemonstrációnak szánt meccs során halálos ütést mért legjobb barátjára, Apollo Creedre (Carl Weathers). Utóbbi színésznek nem csak a filmben, a forgatáson is meggyűlt a baja Lundgrennel, a 196 centis svéd izomkolosszus ugyanis annyira beleélte magát a szerepbe, hogy gyakran valóban súlyos sérüléseket okozott ellenfelének: Weathers egy idő után annyira megelégelte a kollégájától kapott ütéseket, hogy kisétált a felvételről, és közölte Stallonéval, soha többé nem jön vissza. A rendezőnek négy napba tellett, mire meggyőzte őt a visszatérésről, amely idő alatt szüneteltek a munkálatok.
Emma Watson – Itt a vége
A Seth Rogen nevével fémjelzett 2013-as fekete komédia egy csapat – önmaguk bunkóbb verzióját játszó – hollywoodi sztárról szól, akik az apokalipszis estéjén James Franco házában ragadnak: a totális polgárpukkasztást zászlajukra tűző alkotók senkit és semmit sem kíméltek, nem csoda, hogy Emma Watson, aki egy rövid cameoszerepben szintén saját magát alakítja a vásznon, a forgatáson besokallt a körülötte zajló gusztustalanságoktól, és úgy döntött, inkább hagyja az egészet a fenébe. A pletykák szerint a Harry Potter-filmek sztárját a Channing Tatumot láncon, mexikói pankrátormaszkban szexrabszolgaként tartó Danny McBride figurája akasztotta ki, egy későbbi interjúban viszont Rogan a híresztelést cáfolva úgy nyilatkozott, Watson egy nézeteltérés miatt akart távozni a forgatásról: a munka során gyakori volt az improvizáció, a színésznőnek pedig nem tetszett, hogy jelenetét a forgatókönyvben leírtaktól eltérően akarják felvenni. A konfliktust szerencsére sikerült rendezni, és később egyik fél sem neheztelt a másikra.
Faye Dunaway – Kínai negyed
A ’70-es évek egyik legnagyobb sztárszínésznőjével macerás természete miatt gyakran meggyűlt a kollégák és a stáb baja – a legdurvább eset kétségkívül az 1974-es legendás film noir, a Kínai negyed forgatásán történt. Dunaway az egyik jelenet felvétele közben megkérte Roman Polanski rendezőt, engedje el vécére: Polanski megtagadta a kérést, mire a színésznő egy kávéspohárba vizelt, majd belevágta a pisit a rendező arcába. Bosszúból Polanski egy másik jelenetben kérdés nélkül, erővel kitépett egy tincset a színésznő hajából, mert a szőke fürt belerondított a képbe: Dunawaynek ennyi épp elég volt, dühösen elviharzott a forgatásról, később mégis visszatért, alakításáért pedig Oscar-jelölést gyűjthetett be. Önéletrajzában úgy nyilatkozott, nem a hajtincs, hanem a folyamatos megalázás és mérgező légkör miatt hagyta ott ideiglenesen a produkciót.
Mary Elizabeth Mastrantonio – A mélység titka
James Cameron, a Titanic és az Avatar kihívásoktól nem éppen visszariadó rendezője civilben a mélytengeri búvárkodás megszállottja, hobbiját és munkáját az 1989-ben bemutatott A mélység titka című sci-fiben próbálta összegyúrni. Cameron ragaszkodott hozzá, hogy a filmet valóban a víz alatt, egy különleges, erre a célra épített óriásmedence fenekén forgassák, a színészeknek pedig búvárkiképzésen kellett részt venniük a munka megkezdése előtt. Az emberpróbáló körülmények fizikailag és lelkileg is kikészítették őket, a női főszerepet alakító Mary Elizabeth Mastrantonio egy különösen nehéz, fulladásos-újjáélesztéses jelenet (lásd alább) felvétele alatt idegösszeomlást kapott, és sietősen távozott a helyszínről. Kollégája, Ed Harris sem járt jobban, egy alkalommal sírva autózott haza a forgatásról.
Michelle Rodriguez – Halálos iramban
A ma már rengeteg folytatást számláló, mondhatni saját univerzummá bővült Halálos iramban-sorozat 2001-es nyitódarabja áttörést jelentett az akkor 23 éves, pályakezdő Michelle Rodriguez számára, a színésznő mégis majdnem visszadobta a lehetőséget. A forgatókönyvet elolvasva ugyanis azzal szembesült, hogy karaktere, Letty egy üresfejű csinibaba, akit trófeaként mutogatnak a férfiak, és egy mosoly elegendő, hogy levegyék a lábáról, ebből pedig nem kért, inkább le akart lépni a forgatásról. Kollégája, Vin Diesel azonban megértette a színésznő panaszait, és gondoskodott róla, hogy a producerek meghallgassák azokat: Rodriguez végül a filmben maradt, karakterét pedig alaposan átformálták, a háttérben meghúzódó „pomponlányból” vagány, aktív női figurává vált.
Klaus Kinski – Aguirre, az Isten haragja
A legdurvább hasonló incidens kétségkívül a legendás német rendező, Werner Herzog és állandó színésze, a kezelhetetlenségéről és szörnyű természetéről ismert Klaus Kinski között zajlott le az 1972-es Aguirre, az Isten haragja felvétele közben: a konkvisztádortörténetet autentikus helyszínen, a perui esőerdőben forgatták, ahol a világtól elszigetelt stáb heteken keresztül volt kénytelen elviselni a rendező és a főszereplő közötti vehemens ellentéteket. A pattanásig feszült helyzet tetőfokán, egy vita közben Kinski elővett egy töltött pisztolyt, három lövést adott le – az egyik megsebesítette egy statiszta kezét –, és közölte, hogy most azonnal távozik. Herzog egy pillanatra sem vesztette el hidegvérét, kicsavarta a pisztolyt a színész kezéből, és megfenyegette, hogy vele és saját magával is végez, ha nem folytatódik a munka – Kinski komolyan vette a fenyegetést, és inkább a maradás mellett döntött.
