Meglepően távolról került be a magyarba és még sok más nyelvbe az ámokfutás szó

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ámokfutásnak nevezzük az esztelen, őrült rohanást, amely gyakran pusztítással jár együtt: sokszor olvasunk a hírekben országúti ámokfutókról vagy őrült diákokról, akik (főként az Egyesült Államokban) az iskolában végeznek ámokfutást. A kifejezés minden esetben egy durva, vad és irracionális cselekménysorra vonatkozik, de vajon honnét és hogyan került a magyar (és az európai) nyelv(ek)be ez a szó?

Egyesek azt gondolják, az ámokfutás kifejezés az álnok szóból ered, annak torzított formája, ez azonban teljességgel hibás elképzelés. A kifejezés nem magyar eredetű, hanem a német Amokläufer (ámokfutó) szó átvételével került nyelvünkbe. A németekhez valószínűleg az angoloktól vándorolt át a szó, akik a running amok fordulattal élnek – de vajon az angolok kitől vették?

A szófordulat eredete a messzi keletre, Malajziába és Indonéziába vezet: a maláj nyelvben található meng-âmuk jelentése „düh, dühöngő”. Az említett országok népei a szót egy sajátságos idegrohamra használják, amikor a beteg vakon fut előre, mindent és mindenkit elpusztítva, aki az útjába kerül. A helyi hiedelemvilág szerint az efféle önkívület idején az embert egy gonosz tigrisszellem szállja meg és veszi rá az esztelen tombolásra, ezért az ámokfutást végzőkkel szemben társaik elnézőek voltak, tetteiket nem vagy csak enyhe szigorral torolták meg.

Az első európai forrás, amely megemlíti a maláj ámokfutást, egy 1516-ból származó angol útleírás, később pedig James Cook kapitány számolt be részletesen a jelenségről 1770-es Föld körüli utazása során írt naplójában. A legendás felfedező beszámolója minden bizonnyal igencsak beindította az öreg kontinens olvasóinak fantáziáját, az ámokfutás kifejezés pedig ettől kezdve rohamosan elterjedt a világ nyelveiben: az internet tanúsága szerint legalább 70 nyelvben megtalálható az ámokfutás valamilyen formája, a horváttól a héberen és a japánon keresztül az afrikaansig.

Ha érdekel egy-egy szó, kifejezés vagy szólás eredete, olvasd el sorozatunk előző részeit is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.