Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A Pester Lloyd egykori főszerkesztőjéről háromszor is elnevezték ugyanazt az utcát, ahol állítólagos leszármazottja, Peter Falk szobra is áll.
A Szent István körút és a Szalay utca/Kossuth tér között elhelyezkedő Falk Miksa utca Budapest régiségkereskedelmi központja. Az antikosok mellett napjainkban Columbo hadnagy (és elmaradhatatlan kutyájának) szobra miatt is ismert ez a lipótvárosi rész. A városi legenda szerint a híres nyomozó megformálója, Peter Falk leszármazottja az utca névadójának. De ki is volt Falk Miksa?
A politikusként és újságíróként hírnévre szert tett Falk Miksa 1828. október 7-én született Pesten, zsidó származású, jómódú polgári családban. Apja, Falk József vagyonos kereskedő volt, azonban egyik rokona könnyelműsége miatt elveszítette pénze nagy részét. A család elszegényedett, Miksának pedig tizennégy évesen a tanulás mellett munkát kellett vállalnia, hogy segítsen szüleinek talpon maradni. Tizenöt éves korától dolgozott újságíróként, az Ungar című német nyelvű lapban közölt színházi kritikákat, illetve magyar nyelvű cikkek fordításait. Később az újság segédszerkesztője lett. 1847-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett, majd Bécsbe költözött, ahol a műegyetemen tanult, nélkülözések közepette.
A császárvárosban érte őt a pesti forradalom híre. A szabadságharc idején a bécsi Oesterreichisch Zeitung számára írt politikai vezércikkeket, majd a lap betiltása után a Wanderer című újságba magyar nyelvű tudósításokat. Ezek annyira jól sikerültek, hogy néhány év alatt kétezerrel nőtt meg a lap magyarországi előfizetőinek száma. A szabadságharc bukása után a bécsi takarékpénztárban kapott állást, de ezzel párhuzamosan a Pesti Naplónál és a bécsi Magyar Sajtónál folytatta újságírói karrierjét. Cikkeire, melyekben a sorok közötti utalásokkal és maró gúnnyal bírálta Ferenc József abszolutista rendszerét, Deák Ferenc és gróf Széchenyi István is felfigyeltek. Falk többször is meglátogatta Széchenyit a döblingi elmegyógyintézetben, sőt a gróf névtelen iratainak egy részét ő csempészte ki, némelyikhez előszót is írt. Ugyanakkor a hivatalosnak számító Budapesti Hírlapban a császári politikát támogató cikkeket írt – névtelenül.
Falk a Deák-párt híveként sürgette a kiegyezést, bár a Habsburg-államhatalommal többször is meggyűlt a baja. Anton von Schmerling államminiszter sajtóperbe fogta, miután egyik cikkében a magyar alkotmányosság helyreállítását sürgette. Doktori címét elvették és hat hónap fogházra ítélték, végül büntetéséből három hónapot ült le. Schmerling a takarékpénztárból is megpróbálta kirúgatni, de végül csak az előléptetés lehetőségét zárták el előle évekre. Pere és büntetése miatt Falk csak megválasztása után két évvel, 1863-ban foglalhatta el az őt megillető helyet a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagozatán. Az éles eszű és éles nyelvű újságíróra a magyarokkal rokonszenvező Erzsébet császárné is felfigyelt: Schrönbrunnba hívatta Falkot és arra kérte, tanítsa meg őt magyarul. Falk a nyelv mellett a magyar történelem és kultúra rejtelmeibe is beavatta a császárnét.
A kiegyezés után Falk hazaköltözött és Andrássy Gyula miniszterelnök személyes felkérésére a Pester Lloyd főszerkesztője lett. Ebben az időszakban a magyar sajtó gyökeres átalakuláson ment keresztül: a cenzúrát eltörölték, a sajtó hivatása a magyar állameszme és kultúra képviselete lett Ausztriában és a világban. Falk Miksa – aki főszerkesztői működése kezdetén híres beköszöntő cikkben fejtette ki a programját – negyedszázadot töltött el a patinás lap élén. Ezzel párhuzamosan a politikában is aktív szerepet vállalt: 1869 és 1905 között országgyűlési képviselő volt, a Deák-párt, majd a Szabadelvű párt színeiben működött. Ellátta a hírlapírók nyugdíjegyesületének elnöki tisztét, igazgatósági tag volt vasúttársaságoknál és takarékpénztáraknál. Alapító elnöke volt a lipótvárosi kaszinónak. Szegeden tiszteletbeli főjegyzőnek választották, de Csongrád és Zemplén megye hatóságainak tiszteletbeli tagja is volt. Aktív és hosszas levelezést folytatott a kor híres íróival, művészeivel, politikusaival.
Feleségével, Schindler Klementinával 1854-ben házasodtak össze, és több mint fél évszázadon át kitartottak egymás mellett. Nyolc gyermeket neveltek fel. Falk 1905-ben visszavonult a közélettől. Három évvel később, 1908. szeptember 10-én hunyt el. Felesége három hónappal előzte meg őt a halálban. Sírjuk a Fiumei úti sírkertben található.
A történelem viharaira jellemző, hogy ugyanaz az utca háromszor is megkapta a Falk Miksa elnevezést. A Nádor utca kettészakításával létrejött közterület először 1910-ben vette fel a két évvel korábban meghalt újságíró-politikus nevét. 1943-ban a „zsidómentesítés” következtében az utcát átnevezték, a Horthy-korszak híres legfelsőbb bírája, Juhász Andor nevét kapta meg. A háború után visszakapta az eredeti elnevezést, 1953-ban viszont Néphadsereg utcára változtatták a nevét. Csak a rendszerváltástól kezdve, 1990-től viseli újra Falk Miksa nevét.
2014-ben a belvárosi önkormányzat megbízásából a Falk Miksa utca körútra néző végénél felavatták a három évvel korábban elhunyt Peter Falk szobrát (Fekete Géza Dezső alkotása), mely leghíresebb szerepében, Columbo hadnagy ballonkabátját magára öltve, a detektív basset hound kutyájának társaságában ábrázolja az amerikai színészt. A hivatalos kommüniké a sztár és a néhai hírlapíró rokonságát nevezte meg indoklásként. Azonban, mint arra többen is rámutattak, a híresztelés, miszerint Falk Miksa lenne Peter Falk dédapja, pusztán egy városi legenda, melynek legjobb tudomásunk szerint semmilyen valós alapja nincs. Ennek ellenére a Columbo-szobor hamar népszerű lett a turisták körében, a tengerentúli rajongók – akik előtt rejtély, miért kapott a Los Angelesben tevékenykedő fiktív detektív a világ másik felén műemléket – előszeretettel zarándokolnak el kedvenc hadnagyuk szobrához egy-egy közös fotóra.
Múlt heti TérfigyelőnkbenHubay Miklós kilétét fedtük fel, akinek utca és tér is viseli a nevét Budapesten.
