Bár a civilizációk kialakulását az embereknek köszönhetjük, nem kérdés, hogy a világ valódi urai a rovarok. És mivel az általunk ismert fajok felét ők teszik ki, biztos, hogy te is észrevennéd, ha egyszer csak eltűnnének.
Búcsút mondhatnánk a kabóca énekétől hangos és a szentjánosbogár táncától romantikus nyári estéknek, a méhek által beporzott gyümölcsfáknak, de a rovarok eltűnése egyet jelentene a boltok üres polcaival is – és ez még csak a kezdet.
Inkább pár szúnyogcsípés, mint egy rovarmentes világ
Lehetetlen pontosan megmondani, hogy mi történne a világgal, ha hirtelen minden rovar eltűnne, de azért vannak biztos pontjai a forgatókönyvnek. Néhány rovar eltűnésének a legtöbb ember kétségkívül örülne, hiszen nem kéne, mondjuk, a szúnyogirtás, a malária és a nyugat-nílusi láz miatt aggódni. Ennek ellenére, ha holnaptól eltűnne a földről az összes szúnyog, rövid időn belül elkezdenénk őket hiányolni. Nagyjából 3000-féle szúnyog létezik, és a csípésükkel okozott kellemetlenségek ellenére rengeteg madárnak, békának és más kisebb állatnak szolgálnak táplálékul. Hasonló a csótányok helyzete is: elvesztésükkel rengeteg állat, sőt bizonyos helyeken emberek is éhen maradnának.
Azt pedig, hogy mi történne, ha hirtelen minden ganajtúró bogár köddé válna, pontosan tudjuk. 1788-ban az angolok szarvasmarhákat telepítettek Ausztráliába, arra azonban senki sem gondolt, hogy ezek majd komoly bonyodalmat okoznak. Ahogy telt az idő, a legelők kezdtek megtelni a tehenek ürülékével, és bár bizonyos mennyiségben a trágya javítja a föld minőségét, ennyi ürüléktől már a tehenek számára ehetetlenné vált a fű – már ahol nőtt még egyáltalán. Még mielőtt komolyabb ökológiai katasztrófát okozott volna a szarvasmarhák ürüléke, kiderült, hogy az angol ganajtúró bogarakkal ellentétben az Ausztráliában őshonos rokonaik csak az őshonos állatok kicsi, kemény, golyó alakú ürülékét célozták meg, és nem bírnak el a nagy méretű, puha tehénlepényekkel. Megoldást végül a más országokból betelepített ganajtúrók hoztak. Az afrikai bogarak például olyan hatalmas és lágy ürülékkel is képesek boldogulni, amilyeneket az elefántok hagynak maguk után.
És ne feledkezzünk meg a döglegyekről és más dögbogarakról sem. Világszerte több mint 500-féle olyan rovar él, amely hozzájárul a halott emberek és állatok húsának feldolgozásához, amíg nem marad más belőlük, csak a csont. És bár nem kizárólag ezek a bogarak bontják le a húst, a különböző baktériumok nagy eséllyel kevésnek bizonyulnának a munka elvégzéséhez. Egy rovarmentes világban tehát nagy eséllyel korgó gyomorral, térdig járnánk az ürülékben és más élőlények maradványaiban. Nem hangzik olyan jól, ugye?
