Amit a leander őszi metszéséről tudni érdemes

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A leandert elég évente egyszer formára vágni, ami egyáltalán nem jelent nagy kihívást, de azért több dolgot is figyelembe kell vennünk, ha szép, egészséges növényt kívánunk kialakítani.

A leander, más néven babérrózsa (Nerium oleander) rendkívül közkedvelt növénynek számít hazánkban csakúgy, mint világszerte, köszönhetően gyönyörű, dús virágainak és sötétzöld lombjának. A mediterrán vidékeken őshonos örökzöld cserje kisebb változatai egy-másfél méter magasra nőnek, míg a normál méretű példányok magassága akár a három métert is elérheti.

Bár a leander különösebb alakítgatás nélkül is teljesen egészséges tud maradni, a túlburjánzás és a kártevők elszaporodásának megakadályozása érdekében, illetve esztétikai okokból – hogy dúsabb, szebb legyen a növény – nem árt időnként mégis formára metszeni a cserjéket. Susan Patterson, a Gardening Know How szakértője megosztja velünk a helyes praktikákat.

Így lesz szép, dús lombú a növényünk

Elég évente egyszer vagy még ritkábban levágnunk a felesleges ágakat, de az fontos, hogy mindig a megfelelő időszakban végezzük a munkát. Erre a kora őszi hónapok (szeptember vagy október) a legideálisabbak, vagyis közvetlenül a leander rövid virágzását követő hetek. Ha későbbre halasztjuk a metszést, azzal gátolhatjuk a cserje tavaszi növekedését. Fontos a megfelelő szerszámok használata, ami nagyban megkönnyíti a munkát: ehhez elég egy kellően éles metszőolló vagy ágvágó. Fontos, hogy mindig megfelelő élességű és jól megtisztított, fertőtlenített eszközökkel dolgozzunk.

Amit a leander metszéséről tudni érdemes
Fotó: Shutterstock

A leander metszése igen egyszerű, de azért gondoljuk végig a feladatot mielőtt nekiállunk. Tervezzük meg előre a formát, amit a növénynek adni kívánunk, hogy ne metszés közben kelljen rögtönöznünk, mert annak rossz (vagyis csúnya) vége lehet. Azt is érdemes jól átgondolnunk, hogy mekkora résztől kívánunk megszabadulni: általánosságban nem ajánlott a teljes lombkorona egyharmadánál nagyobb mennyiséget levágni.

A műveletet kezdjük mindig úgy, hogy megkeressük az elhalt, túlnőtt ágakat. Ezeket érdemes a talajnál lemetszeni, vagy ott, ahol az egészséges részekhez csatlakoznak. Az ágakat egy kicsivel a levélhónaljak felett vágjuk le, mert így új ágak növesztésére serkentjük a növényt, megháromszorozva a friss hajtások számát.

Az évenkénti metszés következtében növényünknek dús és formás lesz a lombkoronája, ami életteli és szép látványt nyújt. Érdemes két-három évente egy nagyobb szabású, fiatalító metszésben részesítenünk a leandert: ennek során szabaduljunk meg nyugodtan a lombkorona több mint egyharmadától, és erőteljesen vágjuk vissza az ágakat.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki kinek a párja a világirodalomban?

A világirodalom tele van híres szerelmespárokkal, és sok esetben egy-egy híres regényre vagy színdarabra az alapján emlékszünk, hogy ki kivel jött össze a történet végére. De vajon az egyik név hallatára beugrik a párja is?

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.