A berlini Green City Solutions startup által forgalmazott falak nagyjából 4 négyzetméteresek, és a gyártó szerint a levegő szennyeződésrészecskéinek akár a 80 százalékát is képesek kiszűrni. Egy mohafal felállítása kb. 6,5 millió forintba kerül, Berlinben egy tucatot helyeztek üzembe, de jutott egy pár más német városokba is – írja a New Scientist.
Megéri a fát mohára cserélni?
Ha valóban az ígéretek szerint működnek a falak, akkor nagyban hozzájárulhatnak a légzőszervi, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzéséhez, hiszen a beépített napelemek által működtetett ventilátorok segítségével óránként akár 3500 köbméter levegőt is képesek megszűrni, ez pedig nagyjából 7000 ember számára elegendő mennyiség.
Az ausztrál Wollongong Egyetem kutatói nemrég megvizsgálták, hogy a moha és a fák milyen hatékonysággal képesek szűrni a levegőt. Az eredmények szerint a moha négyszer hatékonyabb, mint az Ausztráliában elterjedt fák. „A moha olyan, mint egy szőnyeg, tehát sokkal nagyobb felületen képes megkötni a szennyeződést, mint, mondjuk, a fák” – magyarázza Alison Haynes, a kutatás vezetője. Mivel a mohának nincs gyökere, a szükséges tápanyagokat a levegőből nyeri, és a folyamat során megköti a szennyeződéseket.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mohafalak teljes védelmet nyújtanak például a forgalmas buszmegállókban. A moha csak a levegő kis hányadát képes megszűrni, a buszok óriás mértékű szennyezését nem, így jelentős javulás nem érhető el a mohafalak telepítésével. Ezt az amszterdami 8 mohafal teljesítménye is alátámasztja: a falak ugyanis nem csökkentették a levegő nitrogén-dioxid-koncentrációját.
Az igaz, hogy ott, ahol a város tulajdonságai miatt nem jár a levegő, hatékonyabb lehet a moha, mint a fák, arról azonban ne feledkezzünk meg, hogy a fák árnyékot is adnak, több állatnak élőhelyet biztosítanak, valamint csökkentik a levegő hőmérsékletét – ezeket az előnyöket a mohafal nem tudja nyújtani.
