Ez lehet a megoldás a városi légszennyezésre?

Majdnem két évvel ezelőtt adták át az óbudai mohafalat, amely a terv szerint 275 városi fa levegőszűrő és -tisztító képességével rendelkezett volna – de a nem megfelelő öntözési rendszer miatt pár hét alatt teljesen kiszáradt. Vannak azonban városok, ahol ennél jobban működik a rendszer. Tényleg megéri ilyen falakat telepíteni?

A berlini Green City Solutions startup által forgalmazott falak nagyjából 4 négyzetméteresek, és a gyártó szerint a levegő szennyeződésrészecskéinek akár a 80 százalékát is képesek kiszűrni. Egy mohafal felállítása kb. 6,5 millió forintba kerül, Berlinben egy tucatot helyeztek üzembe, de jutott egy pár más német városokba is – írja a New Scientist.

Megéri a fát mohára cserélni?

Ha valóban az ígéretek szerint működnek a falak, akkor nagyban hozzájárulhatnak a légzőszervi, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzéséhez, hiszen a beépített napelemek által működtetett ventilátorok segítségével óránként akár 3500 köbméter levegőt is képesek megszűrni, ez pedig nagyjából 7000 ember számára elegendő mennyiség.

Az ausztrál Wollongong Egyetem kutatói nemrég megvizsgálták, hogy a moha és a fák milyen hatékonysággal képesek szűrni a levegőt. Az eredmények szerint a moha négyszer hatékonyabb, mint az Ausztráliában elterjedt fák. „A moha olyan, mint egy szőnyeg, tehát sokkal nagyobb felületen képes megkötni a szennyeződést, mint, mondjuk, a fák” – magyarázza Alison Haynes, a kutatás vezetője. Mivel a mohának nincs gyökere, a szükséges tápanyagokat a levegőből nyeri, és a folyamat során megköti a szennyeződéseket.

Az sem mindegy, hogy biciklivel vagy autóval indulunk reggel dolgozni
Az sem mindegy, hogy biciklivel vagy autóval indulunk reggel dolgozniFotó: Orbon Alija / Getty Images Hungary

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mohafalak teljes védelmet nyújtanak például a forgalmas buszmegállókban. A moha csak a levegő kis hányadát képes megszűrni, a buszok óriás mértékű szennyezését nem, így jelentős javulás nem érhető el a mohafalak telepítésével. Ezt az amszterdami 8 mohafal teljesítménye is alátámasztja: a falak ugyanis nem csökkentették a levegő nitrogén-dioxid-koncentrációját.

Az igaz, hogy ott, ahol a város tulajdonságai miatt nem jár a levegő, hatékonyabb lehet a moha, mint a fák, arról azonban ne feledkezzünk meg, hogy a fák árnyékot is adnak, több állatnak élőhelyet biztosítanak, valamint csökkentik a levegő hőmérsékletét – ezeket az előnyöket a mohafal nem tudja nyújtani.

Mustra