Műtét nélkül, antibiotikummal is kezelhető a vakbélgyulladás

Az eddigi bevett gyakorlat szerint ha egy beteget vakbélgyulladás gyanújával szállítottak kórházba, általában sürgősségi műtét keretében megoperálták. Egy, a Journal of the American Medical Association című szaklapban megjelent új tanulmány szerint azonban mostantól a műtét elkerülhető antibiotikumos kezeléssel is.

Mi is az a vakbélgyulladás?

A jobb oldali erős hasi fájdalom gyakran a vakbélgyulladás jele. A tünetek ilyenkor tulajdonképpen a féregnyúlvány gyulladására utalnak, melyet általában annak elzáródása okoz, fertőzést hozva létre. A gyulladt részt a legtöbbször sürgősségi beavatkozás keretében szokták eltávolítani, megelőzendő a perforálódást, ami akár a beteg halálához is vezethet.

A CT-s technológia fejlődésével a vizsgálatok során egyre inkább láthatóvá vált, hogy a kritikus bélszakasz közel áll-e a perforálódáshoz, vagy sem. A legújabb kutatások szerint pedig a még nem akut, komplikációmentes esetekben, amikor a vakbél még nem perforálódott, és a fehérvérsejtek száma alacsony, valamint nincs a bélben elzáródás, elegendő lehet az antibiotikumos kezelés is a megbetegedés megszüntetéséhez - írja a Smithsonian

A vizsgálat

Egy új tanulmányban, melyet finn kutatók végeztek, 250 beteget követtek nyomon, akiknek vakbélgyulladását 3 napig kórházban intravénásan kezelték antibiotikummal, majd további 7 napig kellett még otthon gyógyszert szedniük. Az ő eredményeiket 270, vakbélműtéten átesett betegével hasonlították össze.

Kiderült, hogy az antibiotikumokkal kezelt betegek közel kétharmadának nem volt szüksége vakbélműtétre a kezelést követő 5 évben, 100 esetben a gyógyszerkúrát követő 1 évben szükségessé vált az operáció, 70 beteget pedig az első antibiotikumkúrát követő első évben kellett megoperálni. A legtöbb műtétet a vakbélgyulladás kiújulása miatt kellett elvégezni, az azonban, hogy a műtéteket végül később végezték el, nem okozott romlást a betegek állapotában.

Az antibiotikumos kezelésen átesettek nem mellesleg átlagosan 11 nappal kevesebb betegszabadságot vettek ki, mint azok, akiket megműtöttek, és alacsony volt a nem várt komplikációk előfordulása is: a gyógyszerkúrában részesült csoportból mindössze 7 százalék szenvedett valamilyen mellékhatástól, míg az operáltak körében 4 betegnél alakult ki olyan szövődmény a műtét után, mint a sérv, a hasi fájdalom, vagy valamilyen fertőzés.

Dr. Paulina Salminen, a Turkui Egyetemi Kórház sebésze, a tanulmány vezető szerzője szerint tehát

a vakbélgyulladás antibiotikummal való kezelését elfogadottnak és biztonságosnak lehet tekinteni.

Szem előtt kell ugyanakkor tartani, hogy bizonyos esetekben a hagyományos – tehát a műtéti - kezelés elkerülhetetlen, amelynek előnye, hogy a beavatkozás viszonylag kevés komplikációval jár, és annak elvégeztével a vakbélgyulladás nem tud kiújulni – emlékeztet dr. Edward H. Livingston, a JAMA igazgatóhelyettese. „Az új kutatások eredményének hála, a jövőben azonban a vakbélgyulladást nem muszáj minden esetben akut vészhelyzetnek tekintenünk” – tette hozzá.