Csépe Valéria, Follinus Anna, Peer Krisztián és Polgár Judit csak néhány azok közül az érdekes és inspiráló emberek közül, akikkel idén beszélgettünk. A legemlékezetesebb interjúinkat gyűjtöttük össze.
Újságírónak lenni azért is jó, mert szinte a világon bárkivel leülhetünk beszélgetni, példaképekkel, okos, érdekes vagy szerethetően bogaras emberekkel, és ezt munkának nevezhetjük. Idén ezek voltak a kedvenc beszélgetéseink.
Gyerekeket tanítsunk, ne papagájokat!
A gyerekekből papagájok helyett gondolkodó embereket szeretne nevelni, de ehhez az iskoláknak is át kell ugrani a 21. századba. Hogyan? Interjú Csépe Valéria miniszteri biztossal.
Olyan iskolarendszert szeretne, amelynek középpontjában a gyerek áll. Olyan iskolarendszert, amelyik minden egyes kisgyereknek segít eljutni a képességei maximumáig. Olyan iskolákat, ahová szülőként úgy visszük be reggelente a fiunkat, lányunkat, hogy tudjuk, jó helyen van. És délután nem az lesz a válasz a "mi volt ma a suliban?" kérdésre, hogy "semmi".
Csépe Valériával, az új nemzeti alaptanterv kidolgozásával megbízott miniszteri biztossal beszélgettünk gyerekekről, iskoláról, az oktatás tartalmáról és egy optimista jövőről.
Láthatatlan falak között - egy szexuális zaklatás története belülről
Follinus Anna költő a metoo kampány kellős közepén mesélte el történetét, amelyet a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján jelentettünk meg. Történetén keresztül belülről követhetjük végig a zaklatás lélektanát: milyen tényezők kedveznek az elkövetőknek, miként viszik keresztül akaratukat, az áldozat miféle stratégiákkal éli túl az elviselhetetlent, majd - ha szerencséje van, és elég erős hozzá - hogyan kerekedik mindezeken felül.
A történet eddig soha nem látott vihart kavart a magyar irodalmi életben és a sajtóban, azóta több áldozat is megszólalt, sokan - köztük például a Szépírók Társasága - kiállnak Anna mellett, sokan hibáztatják, a szóban forgó házaspár pedig közleményben tiltakozott a vádak ellen.
A világ összes problémáját érintettük. És megoldottuk.
Sokszor az emberek igyekeznek környezettudatosan élni, de az összképet nem látják. Persze, számít, hogy kevesebb csomagolóanyagot használjunk, de ha autóval elmegyünk a környezetbarát mosószerért a bioboltba, annak sok értelme nincs. Ha fenntartható, ökoetikus életmódra vágyna, azt pont így kell csinálni.
Dr. Dőry István fizikus és felesége, Kéry Magdolna egy olyan házban laknak, amely saját bevallásuk szerint űrállomásként is működhetne, hiszen külső energiaforrás nélkül is életképes, önfenntartó rendszer. Több mint tíz évvel ezelőtt, néhány kanyart követően a fővárosból költöztek Egyházasfalu-Kereszténybe, ami úgy hangzik, mint egy tanya az Óperencián is túl, pedig csupán 26 perc Soprontól és Szombathelytől is, egy meglepően modern vonattal.
Mit csinál egy fizikus és egy tanár a falu szélén és miért? Hova vezetik a szennyvizet, ha nem használják a csatornahálózatot? Négy napelem elég-e ahhoz, hogy menjen a mosógép? Tényleg megoldható a világ összes problémája, ha ökoetikusan élünk? Személyesen néztünk szét a birtokon, saját szemünkkel láttuk, hogy a hőségriadó idején 22 fok van a házukban, és minden akadékoskodó kérdést feltettünk.
Nyáron is kell majd pulcsit hordani - így tetoválnak az intézetis gyerekek
Egy távirányítós autó kismotorja, telefontöltő, szigetelőszalag, kanál, egy toll külső és belső része, tű, cérna és egy öngyújtó – ezekből áll össze egy házi tetoválógép. Aki ilyet tud készíteni, az hatalmas köztiszteletnek örvend az intézetben.
Lőrincz Andrea, aki maga is tetováláshalmozó, egyetemistaként, majd önkéntes segítőként tanulmányozta az állami gondoskodásba vett gyerekek tetoválási szokásait, motivációit. Valószínűleg nem árulunk el titkot azzal, hogy a legtöbb ilyen bőrbe írt kép az anya, a család, az önrendelkezés, és az intimitás hiányáról szól. „Sittes” tetkók az intézetek világából, interjú Lőrincz Andreával.
Ismerd meg az anyukát, akiről nem túlzás azt állítani, hogy világbajnok a tortája
Vargáné Orbán Anikó életútja pompásan tükrözi, hogy nagyon is megéri az álmokért küzdeni. A cserszegtomaji asszony a férjével összefogva, a semmiből építette fel alkotóműhelyét, ami mára a mézeskalács- és tortadíszítés iránt érdeklődök Mekkája lett.
Nem véletlenül: az anyuka az évek során művészi szintre fejlesztette tudományát. Amikor először szembesültünk – minden lehetséges értelemben – finom részleteket felvonultató cukormázas édességeivel, egy darabig mi is az állunkat keresgéltük. De vajon hogyan jutott el idáig? Máris elmondja!
Anikó eredetileg könyvelő-statisztikusnak tanult, majd agrármérnöki diplomát szerzett. Akkoriban még nem tudta, hogy professzorának szavai mekkora jelentőséghez jutnak majd.
Szappannal fürdünk és gilisztát tartunk az étkezőasztal alatt
Kump Edina környezetkutató, környezeti nevelés-tanácsadó 2014-ben kezdett bele a hulladékmentes életmódba. Megkértük, hogy ossza meg velünk tapasztalatait és magyarázza el, miért hasznos, ésszerű és még költséghatékony is szappannal mosakodni és gilisztát tartani az étkezőasztal alatt.
Valahol mindig is sejtettük, hogy autóval járni meg zsákszám vásárolni a műanyagflakont és a petpalackot nem túl környezetbarát. Az utóbbi években egyre sürgetőbbé válik a probléma: a klímaváltozás hatásait a saját bőrünkön is érezhetjük. Szülőként most már tényleg komolyan el kell gondolkodnunk azon, a saját kényelmünk tényleg annyira fontos-e, hogy a dédunokáink majd egy műanyag szeméthegyekkel tarkított sivatagban éhezzenek?
Edina arról mesélt, miért van nekünk százszor annyi szemetünk, mint neki.
Polgár Judit: A saját utunkat járjuk a gyerekeinkkel
Polgár Judit a világ egyik leghíresebb sakkozója. Életét meghatározta édesapja pedagógiai kísérlete, amely nagyon leegyszerűsítve arról szólt, hogy ha megfelelő körülményeket teremtünk, minden gyerek válhat kiemelkedően sikeressé egy választott területen. A Polgár család területe a sakk lett, Zsuzsa, Zsófi és Judit nevét pedig megismerte a világ.
Polgár Judit mára kétgyerekes anya. Akiből hihetetlen belső stabilitás és erő árad, és az az érzés, hogy pontosan tudja magáról, hogy kicsoda, mit csinál és merre tart.
Polgár Judittal a családjáról, gyerekkorról, anyaságról beszélgettünk, persze mindezt nem lehet máshogy nézni, mint saját, nagyon is speciális neveltetésének tükrében.
Utazás a Polgár-generációk között
Ha nem tanyán laknék, egy alkoholista, lecsövesedett, rettegett egyetemi oktató lennék
Sipos Mihály és felesége, Ruszkai Krisztina egy Cegléd melletti tanyán élnek két kicsi gyerekükkel. Mindketten agrármérnökök, Misi az egyetemi karrierjét cserélte az önellátó tanyasi életre, Kriszti pedig díjugrató volt, mielőtt családot alapítottak.
Viszonylag ritkán lehet olyan emberekről hallani, akik városi, értelmiségi emberekként saját maguk választották a tanyasi életet, viszont értenek is ahhoz, amit csinálnak. A gazdaságukban most már több tucat őshonos, magyar állat- és fafajta van (de sehol egy rovásírás, vagy hasonló), szépen fejlődnek, és éppen úgy élnek, ahogy szeretnének.
A gyerekeiknek is szabad életet szánnak, már ki is találták, hogyan tudják kikerülni az állami/egyházi oktatási rendszert.
Interjú érdekes és boldog emberekkel, akik megvalósítják az álmaikat.
Attól félek, hogy elvesztem az eszem, és nem veszem észre
SIkerkötet 2002-ben, aztán 15 év csend. Írt ő, persze nem úgy, ahogy az elvárások kívánták, leginkább magának, a laptopjába és a két vastag jegyzetfüzetébe, amiket aztán különböző sorrendben, valahol a belvárosban - talán a Rácskert meg a Sirály között - rendre elhagyott.
42 című gyászkötetének felvágatlan oldalain a hiányon és a fájdalmon keresztül beszél díszlettervező barátnőjéről, a mindössze 25 éves Mocsár Zsófiról, akit 2016 nyarán vesztett el. A kötet sikerlistás, a szakma éljenez, mindeközben Zsófi hiánya és a jövő bizonytalansága minden eddiginél erősebb. Peer Krisztiánnal beszélgettünk.
