A graffitijeivel társadalomkritikát is megfogalmazó street art művész a szétbombázott Gázában forgatott dokumentumfilmjében hívja fel a világot: ha nem teszünk semmit a védtelenekért, azzal az agresszorok oldalára kerülünk.
Az angol graffiti művész, Banksy nem csak művei, hanem azok politikai üzenetei miatt is vált világhírűvé. Gyakran hívja fel aktuális politikai vagy éppen társadalmi problémákra a figyelmet, és élesen kritizálja a döntéshozókat. Nem egyszerű üzenetekkel, vagy szlogenekkel operál, hanem olyan képekkel, amihez nem kell mondani semmit, az üzenet egyértelmű mindenki számára.
Most Gázába látogatott el, ahol a szétbombázott házak között készített egy rövid dokumentumfilmet az ott élők helyzetéről, mindezt azzal az iróniával, amit már képei során megszokhattunk tőle: az egész ugyanis egy utazási iroda reklámjára hajaz.
A videó, ami úgy indul, hogy idén fedezzen fel új úticélokat, meglepő fordulattal Gázába kalauzolja a nézőt, ahova illegális alagúton keresztül lehet megérkezni. Mindezt úgy adja elő, mint egy érdekes turistalátványosságot, kiemelve, hogy az itt élők sosem akarnak elmenni innen (persze, mert nem tudnak), és a kedves barátok is mindig figyelnek. Megtudhatjuk, hogy az újjáépítést azért sem tudják elkezdeni, mert nem engednek cementet a területre. Banksy több graffitit is készít a helyszínen, az egyik a görög mitológia alakját, Niobét jelenítik meg, akinek lenyilazták gyermekeit, ő pedig fájdalmában kővé vált, de továbbra is könnyezett. A másik egy őrtorony, amit körhintaként ábrázol, majd megjelenik egy kiscica is.
A dokumentumfilm végső konklúziója pedig az utolsó falfirka, ami szerint ha csak mossuk kezeinket, ha kívülállók maradunk egy erős és gyenge közti konfliktusban, akkor azzal is az erős oldalára állunk, nem maradunk semlegesek.
Miért pont Gáza?
2014 július-augusztusában, kb. két hónapon át dúlt a háború Izrael és a Gázai-övezetet uraló Hámász között. A Hámász rakétákkal lőtte Izraelt, mire ők légi, majd szárazföldi offenzívába mentek át. Az ENSZ szerint 2200-an haltak meg Gázában, és házak ezreit rombolták le a légicsapásokkal. A helyzetet a tűzszünet sem oldotta meg: a gázaiak változatlanul be vannak zárva a túlnépesedett apró területre, ahova csak az jut be, amit Izrael és Egyiptom beenged, és mindössze a tengődéshez elég, az emberhez méltó élethez nem.
Nem először járt a Közel-Keleten
A művész 2010-ben már járt Ciszjordániában, ahol az Izraeltől elválasztó falon otthagyta a keze nyomát. A folyamatosan bővülő betonkerítésen több művet is elhelyzett, az egyiket itt lent láthatja, a többit pedig ide kattintva tekintheti meg.
