Íme a 10 legmenőbb kollázsművész

Nemrég kigyönyörködtük magunkat a sevillai művész, Isabel Chiara mozgó kollázsképein, amin felbuzdulva az anothermag.com listájának segítségével összegyűjtöttük a művészeti ág úttörőit és meghatározó alakjait, akik a huszadik század első felében indították el modernista mozgalmukat. A francia collage szóból eredő kifejezés a wikipedia.org meghatározása szerint egy olyan művészi alkotás, aminek felületére több, egymástól eltérő dolgot, például fényképet, újságcikket, buszjegyet, leveleket, térképeket helyeztek el a művészek – ezt a technikát a dadaisták és a szürrealisták is előszeretettel alkalmazták. A hajtás után megnézheti, hogy hogyan tükrözik a kollázsművészek alkotásai a huszadik század felfordulását és annak társadalmi változásait!

1. Hannah Höch

Az 1889-ben született német művész nemcsak a kollázs művészetben játszott úttörő szerepet, de egyik meghatározó tagja volt a berlini dadaista mozgalomnak is. Höch a látványos társadalmi változásokkal egy időben robbant be képeivel, melyeket általában népszerű magazinokból, illusztrált folyóiratokból és divatlapokból rakott össze, a végeredmény pedig máig hiteles, humoros stílusú társadalomkritika lett. A művésznő, bár gyakran figyelmen kívül hagyta a hagyományos művészettörténeti elemeket, legradikálisabb munkáival mégis nagy hatást gyakorolt kortársaira, George Groszra, Theo van Doesburgra vagy Kurt Schwittersre. Az 1978-ban elhunyt Höch első, nagyszabású brit kiállítása éppen 2015 januárjában lesz a londoni Whitechapel Galériában.

2. Kurt Schwitters

Az 1887-ben született művész a többi dadaista művésszel ellentétben nem Berlinben, hanem Hannoverben alkotott, oda is járt iparművészeti iskolába, majd tanulmányait a Drezdai Akadémián folytatta. Mikor a nácik száműzték Németországból, akkor egy darabig az Északnyugat-Angliai Lake District tóvidéken húzta meg magát. Művészi, gyakran véletlenszerűen létrehozott kompozícióit olyan hétköznapi anyagokból készítette el, mint például madártoll, gipszkarton, fa, kő, kárpitfoszlányok vagy postai bélyegek. Bár Schwittersben is volt egyfajta lázadás a német kultúra ellen, távolról sem volt akkora anarchista, mint német kollegái nagy része. A művészt a kollázs mellett érdekelte a költészet, a szobrászat, a festészet valamint az assemblage is.

3. Raoul Hausmann

Kurt Schwitters jó barátja, a bécsi születésű Hausmann 1923-ban felhagyott a festészettel és az úgynevezett „dadazófia” felé fordult, így fotómontázsai mellett a művészvilágban jól ismertek fonetikus versei és hangköltészete is. Fournier d'Albe neve mellett többek között az ő nevéhez köthető az optofon feltalálása is. Hausmann egyébként berlini társaihoz hasonlóan különböző metszetekből, katalógusokból és folyóiratokból állította össze kollázsait.

4. Man Ray

Az amerikai művészt (valódi nevén Emmanuel Radnitzkyt) hivatalosan dadaista és szürrealista művészként tartják számon, pedig a Williamsburgból Párizsba szakadt Man Ray jól ismert avantgárd és divat fotóiról is a világban. Az extravagáns és erotikus képekben is erős Ray fotómontázsainak készítésekor előszeretettel kísérletezett a női formákkal, melyekhez gyakran olyan ismert múzsák álltak neki modellt, mint Kiki de Montparnasse és Dora Maar. A művészt az ARTnews című művészeti magazin a huszadik század 25 legmeghatározóbb művésze közé sorolta 1999-ben.

5. Eileen Agar

A skót apától és amerikai anyától származó művész Buenos Airesben született 1899-ben, majd családjával együtt Londonba tette át székhelyét 1911-ben. A magát brit művésznek tartó Agart a szürrealista mozgalom egyetlen elismert női tagjaként tartják számon, aki nemcsak mint művész, hanem mint modell és múzsa is részt vett a szürrealizmus alakulásában. Hannah Höch munkáihoz hasonlóan Agar képeiben is felfedezhető a humoros társadalomkritika és az irónia, de legismertebb művei mégis azok az egyedülálló antik ékszerekkel kirakott művek, melyekhez hasonlóakat a mai napig készítenek a magazinok divatanyagaiban. Agarnak egyébként magyar származású férje volt, az író Joseph Bard, akihez 1940-ben ment hozzá Párizsban.

6. Joseph Cornell

Az 1903-ban született Cornellt munkája során elsősorban a szürrealisták befolyásolták, de meghatározó úttörője volt az assemblage irányzatnak is. A New York-i származású művész állítólag naponta megfordult a manhattani könyvesboltokban és antikváriumokban inspiráció és anyagok után kutatva. A szobrászként is ismert Cornell előszeretettel kísérletezett avantgárd stílusú filmekkel is, első filmjének premierjére például Salvador Dalí is benézett 1936-ban, aki felháborítónak találta Cornell alkotását és felszólította, hogy azonnal hagyjon fel a filmezéssel. Egyes kritikusok szerint azonban Dalínak csak az volt a problémája a látottakkal kapcsolatban, hogy ő is hasonló, kollázstechnikával készült filmet akart készíteni abban az időben.

7. Nancy Spero

Az Ohióban született, de javarészt New Yorkban és Chicagóban alkotó művész egész pályafutását meghatározta politikai, társadalmi és kulturális szerepvállalása. A nő alakokat ábrázoló képeinek nagy részét az ókori görög tekercsek valamint a trójai történelem ihlették, melyből olyan egyéni hangvételű művek születtek, mint a 'Torture of Women' 1976-ban, a 'Notes in Time on Women' 1979-ben vagy a 'The First Language' 1981-ben. Bár a mitikus témákat, anyákat, gyermekeket, szerelmespárokat, prostituáltakat és hibrid, emberi-állati formákat festő Spero feminista nézeteket vallott, azért házasságban élt, méghozzá a festő Leon Golubbal, akihez 1950-ben ment hozzá Chicagóban.

8. John Stezaker

A londoni Slade School of Fine Art-on tanult konceptualista művész a pop-art stílus első hullámának brit előfutára volt a hetvenes évek elején. A kollázst, az iróniát és a populáris kultúrát gyakran előtérbe helyező művész szürreális képeiért a mai napig kapkodnak a gyűjtők és a múzeumok világszerte, amiben semmi meglepő nincsen, hiszen az 1949-ben született Stezakert több alkalommal is a Young British Art mozgalom legnagyobb hatású művészének kiáltották ki a kritikusok. A legmeglepőbb eset mégis 2012-ben történt, mikor megnyerte a nívós Deutsche Börsén a legjobb fotósnak járó díjat.

9. Jesse Treece

A Seattleben élő Treece a mindennapi élet apró mozzanatait helyezi egy olyan utánozhatatlan perspektívába, amiről tényleg nehezen tudjuk levenni a szemünket. A vintage és retro magazinokból és könyvekből dolgozó kollázsművész profin teszi fel egy képre az olyan ellentétpárokat, mint a rendszeres vagy az abszurd vagy éppen a szép és a zavarbaejtő. Jesse Treece hasznot is húz munkáiból, ugyanis Tumblr oldalán található webáruházában pólókra, ágyneműkre, telefontokokra és táskákra nyomja rá mintáit, amikért átlagosan 38 dollárt (kb. 9835 forint) kér rajongóitól.

10. Annegret Soltau

Az 1946-ban született Soltau saját arcát és testét ábrázoló munkái nagyban befolyásolták a hetvenes és a nyolcvanas évek feminista művészeit. A saját testével és az azt átszövő fekete szállal kísérletező művész a hamburgi Képzőművészeti Főiskolán, majd a bécsi és a milánói képzőművészeti iskolákban tanulta ki a szakmát és találta meg saját hangját, amit azóta már számos díjjal elismertek világszerte. Soltau többek között bezsebelt már egy Villa Massimo díjat, egy Maria Sybilla Merian és egy Wilhelm-Loth díjat is az elmúlt években.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Oszd meg másokkal is!
Mustra