Az 1946-ban született Soltau saját arcát és testét ábrázoló munkái nagyban befolyásolták a hetvenes és a nyolcvanas évek feminista művészeit.
Fotó:
Annegret Soltau
A skót apától és amerikai anyától származó művész Buenos Airesben született 1899-ben, majd családjával együtt Londonba tette át székhelyét 1911-ben. A magát brit művésznek tartó Agart a szürrealista mozgalom egyetlen elismert női tagjaként tartják számon, aki nemcsak mint művész, hanem mint modell és múzsa is részt vett a szürrealizmus alakulásában.
Fotó:
Annegret Soltau
Az 1889-ben született német művész nemcsak a kollázs művészetben játszott úttörő szerepet, de egyik meghatározó tagja volt a berlini dadaista mozgalomnak is.
Fotó:
Annegret Soltau
A Seattleben élő Treece a mindennapi élet apró mozzanatait helyezi egy olyan utánozhatatlan perspektívába, amiről tényleg nehezen tudjuk levenni a szemünket.
Fotó:
Annegret Soltau
A londoni Slade School of Art-on tanult konceptualista művész a pop-art stílus első hullámának brit előfutára volt a hetvenes évek elején.
Fotó:
Annegret Soltau
Az 1903-ban született Cornellt munkája során elsősorban a szürrealisták befolyásolták, de meghatározó úttörője volt az assemblage irányzatnak is. A New York-i származású művész állítólag naponta megfordult a manhattani könyvesboltokban és antikváriumokban inspiráció és anyagok után kutatva.
Fotó:
Annegret Soltau
Az 1887-ben született művész a többi dadaista művésszel ellentétben nem Berlinben, hanem Hannoverben alkotott, oda is járt iparművészeti iskolába, majd tanulmányait a Drezdai Akadémián folytatta.
Fotó:
Annegret Soltau
Az amerikai művészt, igazi nevén Emmanuel Radnitzkyt hivatalosan dadaista és szürrealista művészként tartják számon, pedig a Williamsburgból Párizsba szakadt Man Ray jól ismert avantgárd és divat fotóiról is a világban.
Fotó:
Annegret Soltau
Az Ohióban született, de javarészt New Yorkban és Chicagóban alkotó művész egész pályafutását meghatározta politikai, társadalmi és kulturális szerepvállalása.
Fotó:
Annegret Soltau
Kurt Schwitters jó barátja, a bécsi születésű Hausmann 1923-ban felhagyott a festészettel és az úgynevezett „dadazófia” felé fordult, így fotómontázsai mellett a művészvilágban jól ismertek fonetikus versei és hangköltészete is.
Fotó:
Annegret Soltau