Mutassa meg a műanyag kajakon a csiklót!

Zanza!

Míg a pénisszel való tavaszköszöntés és az óriásméretű falloszokkal való pózolgatás egyáltalán nem probléma Japánban, addig a női nemiszerv közszemlére tételét igencsak sértőnek találják a furcsábbnál-furcsább szokásokban gazdag országban. Az utóbbi időben azonban egyre többen hangot adtak elégedetlenségüknek, miszerint jól láthatóan kettős mérce áll fenn pénisz és a vagina esetében.

A  nők mutogatási egyenjogúságának nevében a 42 éves japán művész, Megumi Igarashi jó ötletnek tartotta, hogy kinyomtassa saját szeméremajkainak 3D-s mását, majd kajakot készítsen belőle – írja spoon-tamago.com a rokudenashi-ko (good-for-nothing-kid) álnéven is dolgozó művészről, akit kajakja miatt szeméremsértés miatt letartóztattak Tokióban.

„Nem vagyok hajlandó elismerni azt, hogy trágár lenne a munkám, és nem értek egyet a rendőrség azon vádjaival sem, miszerint obszcén dolgot tettem. Nekem a puncim éppolyan testrészem, mint a karom vagy lábam, nincs benne semmi közönséges. Petíciót fogok benyújtani, hogy mások is tiltakozhassanak az országban kialakult kettős mérce ellen, aminek köszönhetően a női anatómia túlságosan is tabu, miközben minden évben péniszfesztivált rendeznek. Zavarbaejtő, hogy az megfelel a nemzetközi pornográfiai szabványoknak, míg többen azt sem tudják, hogy hogyan néz ki egy punci” – adott hangot felháborodásának Igarashi, aki Deco-Man néven készíti szeméremajkakat és hüvelybemenetet formázó műalkotásait Japánban. A kollekció egy szójátékból kapta a címét, ugyanis a „Man” szó hasonlít a hüvelyt jelentő japán Manko szóra, míg a „deco”, azaz díszített előtaggal egyértelmű a jelentése. A látványos alkotásokkal Igarashi elsődleges célja az, hogy eloszlassa a női nemiszervekkel kapcsolatos téves hiedelmeket.

Persze nem a japán művész az egyetlen, aki az elmúlt években puncimutogatással lázad. Pár évvel ezelőtt egy elismert glasgow-i művészeti iskola egyik hallgatója készített egy megdöbbentő menyasszonyi ruhát, melynek elejére ráapplikálta egy punci anatómiailag pontos mását a csikló makkjától a kisajkakig. Nem a násznépet kívánta sokkolni festményeivel az az amerikai művész, aki szeméremsértő képekkel provokálja közönségét. Marc Dennis híres festők jól ismert alkotásait értelmezi újra hiper-realisztikus stílusban, ami miatt már többször is megvádolták pornográfiával az elmúlt években.

 A még szűk körben népszerű punciművészet egy másik lelkes képviselője a mindössze 18 éves Eleanor Beth Haswell is, aki korábban a Durhan Sixth Form Központban tanult képzőművészeti és grafikai tervezést, aminek jól láthatóan hasznát veszi az Észak-Angliai egyetem művészeti hallgatójaként is, ahol éppen egy feminista hangvételű projekten dolgozik. A fiatal művészjelölt ugyanis úgy figurázza ki a női testet, ahogy azt szerinte a médiában megszégyenítik, de közben érinti a szintén érzékeny témának tartott családon belüli erőszak valamint a kozmetikai és szőrmeipar érdekeit szolgáló állatkínzás témáját is. Haswell sorozatában a leglátványosabb elemek a mai társadalom lenyomatait képező alkotások és a negatív és visszataszító látványnak beállított testszőrzetről készített fotók.

A napokban pedig Leena McCall „Portrait of Ms. Ruby May” című képét távolították el a londoni Mall Gallery faláról, mivel azon pipával a szájában, szőrös szeméremdombbal pózolt kitetovált modellje. „ A galéria vezetősége szerint ez a kép túlságosan felkavaró mind a gyerekek-, mind a felnőtt közönség számára, így levették (felmerül a kérdés, hogy ezek szerint akkor eleve csak a botrány és a hírverés miatt tették ki). "A portréval az volt a célom, hogy megmutassam, a nők is kifejezhetik szexuális identitásukat, ha akarják. A szervezők azzal, hogy eltávolították a képet, csak saját frusztrációjukat igazolták” – reagált akciójukra a művész. McCallt annyira felhúzta, hogy "a szexualitás még mindig patriarchális gyökerekre épül", hogy #eroticcensorship hashtaggel elkezdett kampányolni a női meztelenséggel kapcsolatos kettős mérce ellen a Twitteren. McCall festményénél azért már láttunk sokkal zavarbaejtőbb alkotásokat is (kezdve például Gustave Courbet 1866-os híres festményével, a Világ eredetével), amiből kiindulva valóban csak műbalhénak tűnik egy XXI. századi galériának egy szőrös szeméremdombon kiakadnia.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Blogmustra