Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mármint a szóösszetétel. Mert az előadás hibátlan. Az Öt tánc rajongóknak, és balett-utálóknak is kötelező. És olcsóbb, mint egy mozijegy!
Szenzációsan jó előadást raktak össze az Erkelben , kifejezetten javasolnám terápiás célokra mindenkinek. Aki szereti a balettet, azért nézze meg. Aki viszont berzenkedik tőle, semmiképpen ne hagyja ki, mert végre itt egy előadás, amiből minden hiányzik, amiért utálni szokták a műfajt, és minden benne van, ami jó.
A modern balett - mint kifejezés - kicsit mindig úgy hangzik nekem, mint mondjuk, a diétás szalonna. Ettől függetlenül, pláne, hogy imádom a balettet, azonnal igent mondtam, amikor a barátnőm elhívott az Öt tánc premierjére az Erkelbe. És milyen jól tettem!
Pedig nem indult simán, és most nem arra gondolok, hogy perceken múlt, hogy elkésem-e, amikor a két, utamba kerülő nagyobb baleset után a finisben rossz irányba kanyarodtam. A Keletinél. Igen, én is tudom, hogy erre nincs magyarázat. Még az sem, hogy azóta sem dolgoztam fel, miért kellett átnevezni a Köztársaság teret 2. János Pál Pápa térre. Nincs nekem bajom a megboldogult pápával, de könyörgöm, mégis mi baj volt a köztársasággal???
Szóval mindez semmi ahhoz képest, hogy az öt közül az első tánc közepén elment a zene, igazi, iskolaibulipara módra. De a táncosok szinte meg sem rezzentek, és folytatták, mintha mi sem történt volna. Annyira úgy, hogy átmenetileg egész sokan elhittük, hogy ez a koncepció része volt. Sőt, hallottam valakit utána lelkendezni arról, mekkora ötlet, hogy megmutatták a síri csendben jól hallható lélegzéssel-liheséggel-dobogással, hogy a zene mellett légiesen könnyednek tűnő tánc valójában micsoda erőfeszítés.
Nem tudom, babonásak-e a balett-táncosok, de feltételezem, nem ilyen startról ábrándoztak a bemutatón. A hibához képest jól jött ki a lépés, hogy az öt tánc némelyikéhez a zenekar szolgáltatta a zenét, így már csak egy egész kicsit kellett várni a hangrendszer újjáéledésére a második szám után.
Ettől függetlenül a előadás remekül sikerült, az egymást követő darabok csak egyre jobbak lettek, a záró, ötödik tánc pedig annyira vicces, hogy a közönség a könnyét törölgette a röhögéstől.
És ami a legjobb: egy jegy 1500 forintba kerül. Elhiszik ezt? Olcsóbb, mint egy mozijegy! Úgyhogy nyomás, irány az Erkel, nem lesz sok előadás, de még van néhány jegy. Ne maradjanak le róla!
