Kokaintolvaj rendőrrel erősítenek a franciák

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy éjszaka, sok lövés és némi kergetőzés. Ez jellemzi Frédéric Jardin új filmjét, ahol a tét egy kamasz élete.

Annak ellenére, hogy szembejött már néhány félresikerült alkotás, töretlenül bízom benne, hogy a francia filmipar képes minőségi akciófilmeket is gyártani. AFehér éjszakával persze megint pofára estem, mint már annyiszor. Ha nem franciául beszélnek benne, meg nem mondtam volna, hogy nem egy B-kategóriás amerikai filmet ülök végig.

9

Galéria: Fehér éjszaka

Fotó: anjoulafayette.com

A cselekmény roppant egyszerű, két rendőr ellop egy csomó kokaint. Sajna elkövetik azt a hibát, hogy nem a megfelelő emberektől lopnak - by the way még le is lövik őket - akik bosszúból elrabolják a rendőr fiát. A gyermeket úgy kell kiszabadítani, hogy a rendőrség többi dolgozója ne jöjjön rá, egy "mocskos zsaruval" dolgoznak együtt. A főszerepet Tomer Sisley alakítja (a Largo Winchből lehet ismerni a nevét), aki rögtön rájön, amint elrabolják a gyerekét, hogy mennyire fontos számára a kamaszfiú.

A film gyakorlatilag egy éjszakai bárban játszódik, és nagy részét a bár különböző pontjai közti kergetőzés teszi ki. Kihagyathatatlan filmes jelenet a konyha, ami már annyi rendezőt megihletett, mert jól be lehet zárni az ellenséget a hűtőkamrába, kergetőzni az asztalok közt,és fejbe csapni valakit a serpenyővel. És persze van egy csomó fehér ruhás ember, aki bután bámul, hogy mi is történik itt.

A filmben szerepet kapott még néhány gonosz rendőr, illetve egy fiatal nő, aki még hisz az igazságban és a törvényben. Az akcióknál a kamerát megfelelően rángatják, a jelenetekből csak részleteket vágnak be, puffan az ököl, zuhan a test, csapódik a fej, és folyik a vér. Azért persze nem teljesen elcsépelt mozi ez, időnként bekerül egy csavar, lehet izgulni, hogy az elrejtett kokainos táska előkerül-e, és ha nem, mi lesz akkor a kamaszsráccal, akinek nem sok menekülési lehetősége van, és csak sodródik az eseményekkel. Meg persze lehet azon parázni, rossz időben szólal-e meg a mobiltelefon, és lebukik-e a sötétben bujkáló főhős.

Az éjszaka elmúltával sok-sok hulla marad hátra, a történetet pedig egy huszárvágással intézi el a rendező, Frédéric Jardin.

Aki szereti az akciót, nem unja a huszonnyolcadik pofont, és a diszkóban való bújócskát is élvezi, annak a moziban a helye. 100 percet félig alva is ki lehet bírni.