Pelczer Dóra meghökkentő diplomamunkájából augusztus 3-án nyílik kiállítás. Képein önarcképek, csak épp a test is megjelenik rajtuk. A fotós erősen feszegeti a határokat azzal, hogy jócskán túlsúlyos testét közszemlére bocsátotta, még akkor is, ha ehhez nem kevés önismeret és bátorság kellett. Saját elmondása szerint fogyókúrás naplónak indult a sorozat, de a végén valami egészen más kerekedett ki belőle. A fotók egy személyes naplóvá álltak össze, melyben a fotós szembesül önmagával, a kirekesztéssel, az egyedülléttel és a belső értékekkel.
Pelczer képei 2007-2012 között készültek, és elmondása szerint volt, hogy egy évet is állt a projekt, pont azért, mert önmaga számára is nehéznek bizonyult a munka. A pszichológust is megjárt fotós évek óta küzd a súlyával, és az abból adódó nehézségekkel. Ő eljutott odáig, hogy felismerte, többször zavarja kövésrsége, mint gondolta volna, amitől persze folyamatosan kompenzál. Kérdés, hogy ha valaki elfogadja önmagát olyannak, amilyen, az jó vagy rossz. Az önfejlesztő könyvek erre igyekeznek rábeszélni az embert, és Pelczer szerint sem lehet elfogadás nélkül lefogyni, viszont kérdés, hogy hogyan lehet elfogadni valamit, amin változtatni akar az ember. A sorozat egyes képein 40 kg különbséggel látható az alkotó, aki szintén nehezen szembesült önmagával a fotókon. Arra helyezte a hangsúlyt, hogy a kép egészét vizsgálja, ezzel téve tárgyszerűvé önmagát.
"Feltűnik, hogy mennyire csúnya vagyok, amikor szép akarok lenni a képen – gondolok itt azokra a képekre, amit csak úgy kattintgat az ember, bulin, nyaraláson, vagy bárhol máshol" – ami pont ellentétes azzal a koncepcióval, amivel a fotó készül, márhogy szépnek akarja magát látni a képeken. Ebben az esetben a koncepció összeomlik. Pelczer számára a súly és a párkapcsolat szoros korrelációt mutat, volt, hogy azért nem talált magának párt, mert félt a csalódástól, volt, hogy azért, mert nem volt elégedett magával. 1-2 év alatt azért ezt sikerült tisztáznia magában.
XXL - kiállítás Pelczer Dóra fotóiból
2012. augusztus 3. 18 óra
Csöp galéria, Székesfehérvár, Rákóczi u. 25.
Nem ő az egyetlen, aki a művészetben jelenítette meg a testét, Iiu Susiraja finn fotós is előszeretettel játszik a testével, és kombinálja az élelmiszereket és a testét. Egyes képein már csak az étel jelenik meg, mintegy transzponálva magát, egyfajta üzenetté lényegül át. Az akcióművészetnek is nevezhető alkotások az északiak jellemző őszinteségével tárják fel a testet, és használja fel Susiraja demonstrációs eszközként.
Nobuyoshi Araki is imád a testtel játszani, a japán fotóművészet jelenlegi sztárja a normális-abnormális viszonyát feszegeti folyamatosan, legyen szó meztelenül lógó modellről vagy Lady Gagáról. Kiállításait rendszeresen botrányok kísérik, az erkölcsi bírálatok sem maradnak el. A meztelen és megkötözött nőket és gyereklányokat ábrázoló képei főleg azért verik ki a biztosítékot, mert sokak szerint a kihasználtság és az alávetettség jelenik meg műveiben. Képein rendszeresen jelennek meg kikötözött nők, akik meglepő egykedvűséggel veszik tudomásul helyzetüket.
