Változások január elsejétől
2012 januárjától a legtöbb zárt közforgalmú helyen megtiltották a dohányzást. Tilos rágyújtani a kocsmákban, szórakozóhelyeken, munkahelyeken, közintézményekben, vonatokon, ráadásul ezekben nem is lehet kijelölni dohányzóhelyet egy külön szobában.
Zárt helyen csak a szállodák szivarszobáiban, pszichiátriai intézményekben és börtönökben lehet mostantól dohányozni, illetve az utolsó pillanatban a kaszinókat is a kivételt élvező helyek közé sorolták. A kocsmákból, éttermekből ki kell majd menni, ha valaki rá akar gyújtani. A törvény januári hatályba lépése után három hónapos türelmi időszak következik, addig csak figyelmeztetnek, és csak áprilistól szabnak ki bírságot. Egy 2008-as reprezentatív felmérés alapján a 10.045.000 főt számláló magyar lakosságból a 18 év feletti korosztály mintegy 36 százaléka dohányzik rendszeresen, az egy főre jutó éves cigarettamennyiség 1992 szál. (Forrás: index.hu)
De melyek is azok a budapesti szórakozóhelyek, amikhez úgy hozzátartozik a dohányfüst, mint a rágyújtáshoz az első slukk? Nem reprezentatív felmérésünk alapján úgy tűnik, legalább 5 olyan hely van a fővárosban, amit tényleg csak a dohányosok tartottak el.
Vittula
A Kertész utcában található pinceklubban elég volt, ha csak egy órácskát töltött el az ember – anélkül, hogy ő maga rágyújtana –, hazaérve a ruháit dobhatta rögtön a mosógépbe, mert olyan volt a szaguk, mint a három napos hamutartóé. Felmérésünk alanyai számára a Vittula füst nélkül egyelőre teljesen elképzelhetetlen.
„Ez olyan, mint amikor Isten kiküldte a paradicsomból Ádámot és Évát! A helyet szerintem tényleg csak a füst tartja össze. Azt sem tartom kizártnak, hogy 3 füst nélküli nap után összedől a kóceráj. Ezt persze nagyon sajnálnám, mert nagyon fasza bulik voltak ott, és a sör is olcsó”– kesergett Ádám, aki dohányzik.
„Egyszer voltam a Vittulában, vágni lehetett a füstöt. Nem maradtam sokáig, mert szabályosan rosszul lettem. Nem hiszem, hogy a cigistop után törzsvendég leszek, szerintem kelleni fog pár hónap, amíg kiszellőzik onnan a szag”– mesélte Andi, aki 15 évesen szívta el élete első és utolsó cigijét, de ezt csakis azért tette, hogy ne nézzék algának gimnáziumi osztálytársai. Nem jött össze neki: „Miután a cigifüsttől majdnem megfulladtam, persze kinevettek. Hál'istennek nem sokkal az eset után mégis sikerült kiemelkednem az algák közül, mert nagyon jól bírtam már akkor is a pálinkát”– zárult a története relatív happy enddel.
Kiadó
„Hát figyelj, a Kiadóba nagyrészt ilyen bringás arcok járnak, meg a sleppjük. A sleppből persze többen cigiznek, mert nem mindig sikerül az ágyukba ráncigálni egy-egy menő futárt, ezért biztosan idegesek. Szerintem vagy az lesz, hogy a slepp is elkezd ezután bringázni, vagy leszoknak a szexről” – osztotta meg észrevételeit Geri, aki nem bringázik, mégis dohányzik, de ettől még nem tagja a sleppnek. Ez már csak azért is valószínű, mert a bringás futárok általában hímneműek, a rájuk vadászó sleppnek tehát (nagyrészt) nőkből kell állnia.
„Én nem járok ilyen helyekre. Én a Csak a Jó Sörbe járok, ahol alapból nem lehet cigizni. Meg különben is: minek jársz szórakozni? Azért, hogy cigizzél? Nem: azért, hogy a barátaiddal igyál jóféle alkoholt. Azt ezután is lehet, cigizni meg majd kimész az utcára, és ennyi. A Kiadó egy érdemtelenül felkapott, belterjes hely, épp olyan, mint az a béna Tumblr”– vallott színt Tamás, aki nem dohányzik, tumblr account-ja sincs, de nagyon szereti a jó sört, csak a jót.
400
„Belterjes hely, szeretem. Jó a vodka, a sör se rossz, az árak is barátiak. Nagy a belmagasság, szerintem itt elfért a füst. Igaz, ritkán dohányzom, de sajnálni fogom, hogy a 400-ban már soha többé nem mehetek oda egy jó csajhoz öngyújtót kérni”– vázolta Ádám figyelemre méltóan eredeti csajozási módszereivel egybekötött dohányzási szokásait.
Kati viszont egy cseppet sem bánja, hogy a 400-ban nem lehet majd rágyújtani, de mivel ő nem dohányzik, az se fáj neki, hogy sehol nem lehet majd cigizni. Kaszinóba ezután sem fog járni, és rettenetesen boldog, hogy szeretett ruháit megkímélheti a folyamatos, kényszerű mosástól.
Mika Tivadar
„Szerintem a Mika egy szar hely, az egyetlen jó dolog az volt benne, hogy lehetett cigizni. Eddig sem jártam oda sűrűn, ezután meg pláne nem fogok”– foglalta össze tömören Geri.
Viki az ellenkező véleményen van, és dohányos létére is igen optimistán látja a jövőt: „Hogy miért jó a Mika? Szerintem azért, mert egy új szín a Kazinczy utcában. Attól új szín, hogy annak ellenére, hogy teljesen ugyanolyan, mint a többi rom- vagy félromkocsma, mégis kedvesek a pultosok, kényelmesek a székek, és a mosdó is elég klassz. Sűrűn járok oda, attól, hogy nem gyújthatok rá, még el fogok menni. Legalább majd az utcán haverkodhatunk az ellátósokkal”.
Castro
„Nem tudom, milyen lesz, de nem esek kétségbe. A Castro falai vastagok, abban reménykedem, maradt benne még elég füst, amit ki tud ránk lehelni, miközben isszuk búsan söreinket”– a dohányzó Peti éppen William S. Burroughs-t olvas, talán innen a szürreális képi megoldás válaszában.
„Ritka sznob társaság jár oda, többek között az én társaságom is. A kutyák és a tüdőm miatt örülök csak, hogy nem lehet majd ott sem rágyújtani. Most gondolj bele, minden este ott van legalább 2 kutya, akiknek sokkal kisebb a tüdejük, legalább nekik jó lesz. Persze az én tüdőmnek is, de ez annyira nem fontos. Ja, tényleg! A kaját majdnem kifelejtettem. Milyen jó lesz végre úgy vacsorázni ott, hogy nem fújja a pofámba a szomszéd asztaltársaság a füstöt!”– nyugodhat meg végre az állatbarát Kati.
