A kiállítás, ami nem látható az Anker Klubban

Olvasási idő kb. 2 perc

Létrával és zseblámpával érdemes nekiindulni Kőrösi Tamás fotókiállításának, mert ezek nélkül nem sokat fogunk látni belőle. Pedig érdemes: érző bevezetés a vakok világába, megdöbbentő és szép képekből.

Az Anker Klubban Kőrösi Tamás „Képek nélkül álmodni” című kiállítását tekintheti meg november 20-ig az a sasszemű vendég, aki a félhomályban észreveszi a fotókat. A közel 30 képből ugyanis valamiért csak mindössze 4 került jól látható helyre, a többi munkát pedig az Ankerre jellemző félhomály veszi körül. Mi szerencsére tudtuk, mit kell keresni.

Tilosban járás, bűntudat és elesettség?

Kőrösi Tamás a Vakok Állami intézetében készít fotókat különböző rendezvényekről, élethelyzetekről, az ott megforduló emberekről. Az Anker Klubban helyet kapó kiállításának anyagát is ezekből a fotókból állította össze. A sorozat erős anyag, olyan portrékat és életképeket mutat meg, hogy még a söröspohár is megáll az ember kezében, ha nem figyel. A hatást azzal éri el, hogy a fekete-fehér fotókon olyan egyszerűen és mindenféle gátlás nélkül ábrázolja a vakok világát, hogy attól a látó valami miatt minden egyes képnél zavarba jön. De mitől is? A bűntudattól, amiért ő látja ezt a képet egy nem látó emberről? Netán attól, hogy

látjuk valakinek az elesettségét? Egyáltalán, a vakság egyet jelentene az elesettséggel? Mit mond erre a fényképész?

Galéria ikon

7

Galéria: Láthatatlan kiállítás az Anker Klubban
Fotó: Kováts Dániel / Dívány

"A fényképészet számomra egy olyan önkifejezési eszköz, amin keresztül közvetíteni tudom a külvilág felé azokat a helyzeteket, amikről az emberek nagy része tudomást sem akar szerezni. Olyan témákkal szeretek foglalkozni, amiknek van valós tartalma és értéke. Szeretném, ha az emberek egy pillanatra rádöbbennének arra, hogy van egy másik világ, amiről ők tudomást sem akarnak venni és szeretném, hogy ez azt "idegen világot" jobban megismerjék. Megismertem a helyzetüket, beleláthattam a mindennapi életükbe, így valósághűen tudom ábrázolni az életüket és életkörülményeiket. Megmutatták nekem, hogy ilyen nehéz helyzetben is létezik boldogság."

Létrával és zseblámpával ajánljuk

A kiállítás másik különlegessége, hogy a képek címe hagyományos és Braille-írással is fel volt tüntetve minden egyes fotó alatt. Ez szándéknak igazán szép, csak hát a közel 30 kép 90%-a 2 méter magasságban függött, és egy létrát sem láttunk, ahová az esélyegyenlőség jegyében felmászhatnának a vakok, hogy dekódoljanak egy-egy képcímet. Létra amúgy sem fért volna el, hiszen az asztaloktól sem igazán lehet közelről szemügyre venni a képeket. Mondjuk miért is járna egy vak ember fotókiállításra? Azért, amiért egy siket koncertre? Nem tudjuk. Ahogy azt sem állíthatjuk biztosan, hogy egy gyengén látó sem volt az Anker Klubban, mikor mi is ott jártunk, hiszen ahogy a képeket, úgy a vendégeket se nagyon láttuk abban a félhomályban.

Galéria ikon

7

Galéria: Láthatatlan kiállítás az Anker Klubban
Fotó: Kováts Dániel / Dívány
Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Lavati Anett
Lavati Anett
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.