Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egyes divatcégek halálfixációs őszi-téli kampányát talán a jövőre beharangozott világvége inspirálja, attól mindenesetre nem kell félnünk, hogy ijedtükben kifogynak az ötletekből. A világ elmúlhat, de a divat örökké él: egy másik világban.
Van-e divat a halál után?
A Mert & Marcus haláli sorozatot készített a LOVE magazin téli számához.. Igen szuggesztív, a gótikus horror világát idéző képekkel dolgoznak, árnyalatnyi nekrofil erotikával. Ha minden tudatmódosító nélkül el tudunk képzelni egy viszonylag letisztult, minimalista Hieronymus Bosch festményt, akkor máris megértjük a kompozíciót, akár fotók nélkül is.
A képek első blikkre morbidnak tűnnek, és másodikra is. A balesetek következtében vízbe fúltak romantikáját idézi az a fotó, amin egy frissen tóba zuhant autó motorház tetején terül el a modell, de a légibalesetek kedvelőinek is van csemegézni való, hiszen az egyik kép azt a pillanatot örökíti meg, amikor az ejtőernyő csak a fa tetején nyílt ki, és a szépséges nő akasztva járt pórul.
Azonos mértékben osztoznak az elmúlásban
A modellekben az a közös vonás, hogy bár azonos mértékben és szürkeségben osztoztak az elmúlásban, mégsem nyugszanak békében, ugyanis a sötét képek lüktetnek az erotikától – még ha csupán smink is az a hullafolt. Hogy ki fogja ezeket a haláli cuccokat viselni? Mindegy.
Mert Alas és Marcus Piggott divatfotósok, munkájukat és stílusukat erősen befolyásolta és formálta a digitális képmanipuláció: előszeretettel használják a technika adta lehetőségeket, akár hullasztani, akár éleszteni kell. A duó az egyik legelismertebb a szakmában, mert merészek, és olyasmivel is mernek kísérletezni, amit sokan otrombának és sokkolónak tartanának. A legnagyobb divatcégeknek dolgoznak, és számos világsztárnak formálták már az imázsát, Madonnától Kylie Minogue-ig.
Drámai póz az atomzivatar sújtotta kősziklán
Hasonló élményt nyújt az Alexander McQueen 2011/12 ősz/tél kampánya. A barokkos apokalipszis-cuccok a világvége maroknyi, ám háttérsugárzásban is igényes túlélőinek szólnak.
A márka arca a brazil szupermodell Raquel Zimmermann lesz, a fotósorozat pedig Davis Sims munkája. A drámai beállítású, porcelánfejű marionett baba-droid magassarkúban tiporja az atomzivatar sújtotta kősziklát. A modell arca egy felkavarodott, önmagát kivégző világ tanácstalanságát tükrözi, éppen a mennybemenetel előtt, hiszen ruhája éppen most járta végig a divat-evolúciót és egyszerűen nincs tovább.
Az eddig látott képek alapján a kampány tobzódni fog a hamuszürke, fodros, nyomasztóan kísérteties ruhákban, mellyel McQueen egy új szintre emelkedett. A brit divattervező tavaly januárban bekövetkező halálával sem állt le az üzlet. Ruhái jellegzetessége, hogy egyszerre van jelen bennük a finom angolos szabás, valamint az erő és a törékenység.Túláradó érzelmek, provokatív, nyers energiák jellemzik a kollekciókat mind a mai napig
Az égből pottyant angyalok mennyei szomorúsága
Matteo Rosin korábbi fotóit is beválogattuk a gyűjteménybe, mert a tematikába illik. Itt az angyalok a mi bűneinkért zokognak. A zord felhőzetből kénköves meteorzápor hull alá, a stégen pedig egy angyal kesereg azon, hogy az emberiség a saját vesztébe rohan és már nem tud tenni értünk semmit.
A Photoshop itt is bőven bejátszik, hacsak a modellek nem valódi angyalok, akikre már nem kell szárnyat és horzsolást varázsolni. Az olasz fotóművésznél visszatérő témák az angyalok, a földöntúli nők, és az egész emberiséget érintő globális katasztrófák. A trendeket követve ügyesen játszik a harsány színekkel és a nemek összemosásával - ha nem hangzana furán az, hogy „zöld fotóművész” akár annak is titulálhatnánk őt.
Matteo Rosin alapvetően grafikus, tehát nem okoz neki gondot egy eredeti kompozíció megbolygatása, majd újraértelmezése. Témáit mélyen átjárják filozófiai és etikai gondolatok, amik elsősorban nem az elmére, hanem az érzelmekre kívánnak hatni és összpontosítva közvetíteni. Szerinte a technikának az emberiséget kell szolgálnia, és nem fordítva.
Egyetlen képben, egyetlen időben tudatosan ábrázolja a felfedezés pillanatát, az emberi kommunikáció hiányát, a kapcsolatok nehézségét, a képmutatást és a gátlásokat. Szerinte amit a szavak nem tudnak leírni, megfelelően közvetítik a képek.
