Egy nemrég közzétett fotóválogatás jól mutatja, hogy az évtizedekkel ezelőtt készült plakátok klasszikus pin-up lányait már annak idején is szívesen átalakították. Más arc, láb, más díszlet.
Aki esetleg abban a hitbe ringatta volna magát, hogy „bezzeg a '40-'50-es években még nem volt photoshop, akkor még nem alakították át a modellek fotóit kényük-kedvük szerint”, annak érdemes egy pillantást vetnie a Buzzfeed által nemrég közzétett képpárokra.
Ezeken ugyanis évtizedekkel ezelőtti, csinos nőket ábrázoló reklámplakát-grafikákat és hús-vér eredetijüket láthatjuk: az pedig már az első pillanatban szembetűnő, hogy bizony akkoriban is előszeretettel alakították át az alapanyagként szolgáló menyecskék lábát, arcát vagy akár haját, ha a tökéletes összhang még nem volt adott – mindezt jó pár évtizeddel a photoshop és társai előtt.
Változott a haj, az arc, a láb
Előfordult, hogy a szexi póz, amelybe a fotós a modellt beállította, később mégsem felelt meg az alkotóknak, így nemes egyszerűséggel helyezték át a lábak pozícióját, a díszletet és a kellékeket – sőt, sokszor az arc teljes transzformációjának is tanúi lehetünk. A látszólag hintán suhanó szépség szoknyáját az eredeti fotón a szél helyett egy férfikéz húzza hátra, a későbbi csúszda imitálására pedig egy, a műteremben felállított deszkalap szolgál.
A felvonultatott képekben közös, hogy szinte egyikről sem hiányozhat a harisnyatartó, a modellek pedig előszeretettel csücsörítenek, mintha legalábbis akkor még ez szexi lett volna. Mindenesetre érdekes, hogy a photoshop szelleme hogyan járja át ezeket a régi felvételeket/grafikákat – az igazi nőideál már akkor sem lehetett elég tökéletes.
Karcsú, de jól táplált, ártatlan, de érzéki
A pin-up stílus létrejötte az 1940-50-es évekre tehető, amikor a korábban jellemző visszafogottabb társadalmi hozzáállással szemben a plakátokon és fotókon fokozatosan olyan erős szexuális kisugárzású, vonzó, de nem közönséges nők jelentek meg, akik szemérmesen, mégis kihívóan viselkedtek a kamera előtt. Fontos mozzanata a pin-up-képeknek, hogy a rajtuk látható lányok azt a benyomást keltik, mintha nem is tudnának róla, hogy valaki – adott esetben a kamera – figyeli őket. A kukkolás élményének ilyen módon való beemelése pedig kétségtelenül fokozta a férfiúi élvezeteket.
A pin-up lány egyszerre karcsú és jól táplált, határtalan elégedettséget és magabiztosságot sugároz, és nem utolsósorban tökéletes idomokkal van megáldva. Sarkalatos pont a gömbölyded mell és fenék, a feszes idomok, amelyeket az említett képeken láthatóan figyelembevettek és szó nélkül korrigáltak. A hiányos – de nem ízléstelen – öltözék is fontos szerephez jut a pin-up esetében: a fűzők mellett elengedhetetlen kellék a csipkés kombiné, a gumírozott csípőszorító, vagy éppen a nejlonharisnya és a combfix, aminek a hatását csak fokozza a harisnyakötő.
Az ideálok megteremtői: a pin-up festők
A legismertebb pin-up-művészek között találjuk például Zoë Mozert festőnőt (1907-1993), aki arról volt ismert, hogy az addigi szexilány-kliséket „igazi” nők, személyiségek ábrázolásával írta felül. Sőt: sokszor ő maga szolgált modellként saját alkotásaihoz. De említhetjük még Harry Ekman, Gil Elvgren vagy Alberto Vargas nevét is, akiket szintén a stílus nagyjai között tartanak számon. Könnyedén megtehették, hogy ecsetjük segítségével itt-ott korrigáltak a modellen, a művészi szabadságba ez bőven belefért – na meg a megrendelő is elégedett lehetett.
Mindenki szeretne szebbnek látszani
A retusálás jelensége persze már az 1850-es éveket követően sem volt ismeretlen: a fotózás iparrá válásának idején gombamód elszaporodott fényképész-műtermek természetesen igyekeztek a lehető legtökéletesebb képet mutatni a kedves vevőnek – például egy portré esetében. A mesterséges megvilágítás mellett sokat tett a képekhez a kézzel végzett javítás és színezés, ami sokszor meseszerű, rendellenes hatást keltett.
A virágkorát a '40-'50-es években élő pin-up jó példa arra, hogy egy aktuális trend figurái hogyan avanzsálhatnak az adott kor nőideáljaivá. Ez a mozzanat pedig erősen hajaz a jelenlegi reklámokban és plakátokon látható, sokszor agyonretusált modellek esetére: a mai tömegmédia sok kritikus szerint egészségtelen és valótlan képet fest a nőkről, és frusztrálja a beteges mintát kétségbeesetten követni vágyó lányokat-asszonyokat.
