A longevity ma már nemcsak tudományos fogalom, hanem trend, iparág és identitás. Nem csoda, hogy számos tévhit övezi a hosszú élet titkát.
Biológiai életkor-mérések, szenzorok, hidegterápia, napi harminc kapszula – mindez azt az érzetet kelti, mintha az öregedés egy optimalizálható projekt lenne. A tudomány azonban ennél jóval prózaibb – és talán megnyugtatóbb is – olvasható a Weborvos cikkében.
Tévhit: a longevity a minél hosszabb életről szól
A közbeszédben a longevity-t gyakran az extrém életkorral azonosítják. A gerontológiai kutatások azonban különbséget tesznek lifespan (élettartam) és healthspan (egészségben eltöltött évek száma) között.
A cél nem pusztán a túlélés meghosszabbítása, hanem a krónikus betegségek – például a szív-érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a daganatos megbetegedések vagy a neurodegeneratív kórképek – késleltetése.
Az elmúlt évtizedekben a várható élettartam nőtt, de ezzel nem minden esetben nőtt arányosan az egészségben eltöltött évek száma. A longevity valódi kérdése tehát nem az, hogy „élünk-e 100 évig”,hanem az, hogy mennyi ideig maradunk mobilisak, kognitívan épek és önellátók.
Ha érdekelnek a hosszú életet ígérő longevity-hez kötődő további tévhitek, ajánljuk a Weborvos cikkét.
