szív infarktus ai

Megvannak azok az alapvető jelek, melyek az orvosok szerint az infarktust azonnal felismerhetővé teszik, azonban sokan még ezekkel sincsenek tisztában. Pedig a baj megfelelő időben való felismerése az esetek 30-40 százalékában megakadályozná a legszörnyűbb következményt.

Szívinfarktusnak a szívizom súlyos vérellátási problémája következtében kialakult szívizomelhalást nevezzük. A koszorúerek által táplált izomterületek ilyenkor oxigénhiányos állapotba kerülnek, a szív elektromos állapota megváltozik, mely alapjaiban befolyásolja egyik legfontosabb izmunk működését. A felborult rendszer szívritmuszavart okoz, néha fájdalommal is jár, a szív teljesítménye pedig csökken, mert éppen fő feladatát, a rendszeres és ütemes összehúzódást nem tudja egy idő után kivitelezni. Ha a vérellátás perceken belül helyreáll, akkor a fájdalom gyorsan szűnik, a szívizom anyagcseréje és működése helyreáll, ha viszont nem, akkor a szívizom elkezd elhalni.

Nem mindenki hal bele a szívinfarktusba

Vannak, akiknél ez a diszfunkcionális működés nem felismerhető, ebben az esetben mintegy hat óra elegendő ahhoz, hogy teljesen roncsolódjon az izomszövet. A vizsgálatok szerint a szívinfarktust átélt betegek fele 15 percen belül menthető csak, de kezeletlenül a legtöbben a másnapot sem élik túl. Hazánkban ráadásul a daganatos megbetegedéseket követően az ischemiás szívroham a második leggyakoribb halálok. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen a tünetekkel, és éles helyzetben képes legyen felismerni, mi okozza a szívrohamot.

Ameet Bakhai, a londoni Spire Bushey Kórház kardiológusa szerint az egyértelmű jelekre figyelve a legrosszabb kimenetel az esetek nagy részében megoldható lehetne, erről készült összefoglalóját most meg is mutatjuk. 

Az orvostudomány fejlődésével – és a mesterséges intelligencia analitikai képességeinek köszönhetően ráadásul manapság már arra is van elméleti lehetőség, hogy a szívinfarktus lehetőségének esélyeit akár évekkel korábban kideríthessük.

Egy, az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság tavalyi, éves közgyűlésén megosztott elemző vizsgálat eredményei alapján kiderült, léteznek olyan jelek, melyek akár tíz évvel az infarktust megelőzően valószínűsíthetik, hogy az adott páciensnek esélye van a koszorúereket érintő problémára. A kutatás során ehhez több százezer beteg röntgenfelvételét táplálták be a mesterséges intelligencia rendszerébe, majd azt összevetették mintegy 11 ezer olyan személy röntgenfelvételeivel, akik sztatinterápiában részesültek, mert bizonyíthatóan fennállt a szívroham lehetősége. 

A nagyszámú minta alapján az AI pedig képes volt az egészen apró jeleket felismerni, és pontosan megmondani, hogy valaki hajlamos-e a szívrohamra vagy a stroke-ra.

Sokan tekintenek szkeptikusan a mesterséges intelligencia elmúlt évek során egyre egyértelműbb térnyerésére, azonban az orvosi kutatások esetén már most több mint 80 százalékos arányban képes helyes következtetéseket levonni. Azzal, hogy nem kell hosszan tartó, a betegek számára megterhelő, az orvosi ellátásra felesleges terhet helyező manuális vizsgálatokat, esetleg műtéteket végezniük egyes betegségek – többek között például az infarktus és a stroke – valószínűségének megállapítására, nemcsak a páciensek élete válhat könnyebbé és hosszabbá, de a meglehetősen túlterhelt orvosi ellátást is lélegzetvételhez képes juttatni.